Budapest városrészei (1996)
IV. A FOGALMAK MAGYARÁZATA
A területszervezési változások táblázatai a helységnévtárban megjelent, a főváros teljes területére - 1900-tól 1996. január 1-jéig teijedó időszakra - vonatkozó, várossá nyilvánítás, községgé alakítás, egyesítés, névváltozás adatait, továbbá a főváros közigazgatási kerületeinek számában történt változásokat tartalmazzák. Jelen kiadványban helységen a közigazgatási egységet alkotó települést - a fővárost és a fővárosi kerületet - értjük. Belterület a helységnek az általában nem mező- és erdőgazdasági területeit magában foglaló része, amelynek határvonalát általános vagy összevont rendezési terv, illetőleg ennek hiányában helyi rendelet állapította meg. A belterület a beépített és a közterületeken kívül (út, utca, tér, park stb.) kiteljed a telekalakításra és beépítésre felhasználható területrészekre is. A helységnek több belterülete is lehet. Központi belterületként tartjuk nyilván azt a belterületi egységet, amelynek területén találhatók a helység igazgatási szervei és általában az ellátó intézményeinek többsége. Központi belterülete minden helységnek van. Egyéb belterületnek tekintjük azokat a központi belterülettel földrajzilag általában össze nem függő településrészeket, amelyeknek fejlesztése (beépítése, telkeinek, ellátó intézményeinek kialakítása stb.) a belterületre érvényes szabályok szerint történik. Egyéb belterület csak a helységek egy részében található, de van olyan helység is, amelynek több egyéb belterülete van. Külterület a helység - rendezési tervében (vagy külön rendelettel) meghatározott - belterületi határán kívül fekvő része, amely általában mező- és erdőgazdasági terület. Külterületi lakotthely a helység külterületén található, általában kisebb népességszámú település, amely települési formáját tekintve lehet magányos, csoportos, faluszerű utcás település stb. Az olyan külterületen, ahol a lakott épületek sűrűbben fordulnak elő, azok nem külön-külön, hanem összevontan képeznek egy-egy külterületi lakotthely-egységet. A népszámlálás csak azt tekintette külterületi lakotthelynek, ahol az összeírás eszmei időpontjában legalább egy személy élt és tartózkodott, vagy ahol legalább egy üres (nem lakott), de egyébként használható lakás volt. A lakás fogalmának nem megfelelő egyéb lakóegységeket (pl. putri) csak lakottan vettük számba. Városrészen a főváros közigazgatási határán belül kialakított, a fővárosi közgyűlés (korábban fővárosi tanács) által a kerületi önkormányzatokkal egyeztetve, külön határozatban - vagy a városrendezési terv keretén belül - megállapított, megnevezett, lehatárolt területi egységet értjük. Tekintettel arra, hogy a városrészeket a főváros közigazgatási határán belül alakították ki, egy városrész két, vagy akár több kerület közigazgatási határát is átlépheti. Egy városrész a kerületen belül a központi- és egyéb belterület, valamint a lakott- vagy lakatlan külterület egy részét is magába foglalhatja. így fordulhat elő, hogy a helységnévtárban megjelent egyéb belterület és az e kötetben, ugyanazzal a névvel megjelölt városrész adata eltér egymástól. (Pl. Budapest II. kerület Szépvölgy elnevezésű egyéb belterülete, illetve városrésze, Szépvölgy városrész ugyanis magában foglal az - azonos elnevezésű - egyéb belterületen kívül külterületi lakotthelyet is.) A területi beosztás - központi belterület, egyéb belterület, külterületi lakotthely - az 1996. január 1-jei állapotot tükrözi. A népességadatok a lakónépességre vonatkoznak. (Lakónépesség fogalma a 158. oldalon található.) KORCSOPORTOK A népesség kormegoszlási adatainak részletezése a népszámlálások eszmei időpontjáig betöltött életkor alapján, az alábbi főbb korcsoportok szerint történt: TERÜLET A NÉPESSÉG FONTOSABB DEMOGRÁFIAI ISMÉRVEI korcsoport (év) születési év 0-14 gyermekkorú 15-39 fiatal felnőtt korú 40-59 idősebb felnőtt korú 60-X öregkorú 1989-1975 1974-1950 1949-1930 1929 vagy korábbi (Az aktív keresők korcsoport szerinti beosztása a 163. oldalon található.) 159
