Budapest városrészei (1996)

IV. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

CSALÁDI ÁLLAPOT A népesség családi állapot szerinti részletezése az eszmei időpontban fennállott jogi helyzetnek megfelelően történt. Eszerint: - nőtlen, hajadon az a személy, aki még nem kötött házasságot; - házas az a személy, akinek házasságát jogerős bírói ítélet nem bontotta fel, házastársa életben van, függetlenül attól, hogy házastársával együtt él-e; - özvegy az a személy, aki házastársának halála után nem kötött újabb házasságot; - elvált az a személy, akinek házasságát jogerőre emelkedett bírói ítélet bontotta fel, és újabb házasságot nem kötött. Bírói ítélet nélkül különváltan élő személyek adatai a házasok adataiban szerepelnek. Házassági kapcsolat nélkül együtt élő személyek családi állapotának elbírálása ugyancsak a jogi helyzet alapján történt. ÉLVE SZÜLETETT GYERMEK Élve született gyermekek számán a 15 éves és idősebb nők élve született gyermekeinek összessége értendő az időközben meghalt gyermekekkel együtt, de az örökbe fogadott vagy a nevelt gyermekek száma nélkül. ISKOLAI VÉGZETTSÉG A népesség iskolázottságának megállapítása az iskolarendszerű oktatás keretében szerzett végzettség alapján történt. Az általános iskolát végzettek a legmagasabb elvégzett osztály száma, az ennél magasabb szintű iskolázottsággal rendelkezők pedig a legmagasabb befejezett végzettségük szerint kerültek besorolásra. Az iskolarendszerbe 1990-ben a következő oktatási intézmények tartoztak: alsó fokú iskola - általános iskola, ~ gyógypedagógiai oktatási intézmények, középfokú iskola - középiskola (gimnázium, szakközépiskola), - egészségügyi szakiskola, - gép- és gyorsíró iskola, - szakmunkásképző iskola, - speciális szakiskola, felsőfokú iskola - egyetem. - főiskola, - felsőfokú óvónőképző intézet. A fokozaton belüli felsorolás az intézmények szintjének csökkenő sorrendjét tükrözi. A gyógypedagógiai intézmények kisegítő, foglalkoztató, továbbképző osztályai azonos értékűek az általános iskola megfelelő osztályaival. A speciális szakiskola a fogyatékosok középfokú képzésére létrehozott oktatási intézmény. Az iskolázottsági adatok kimutatása nem követi az oktatási intézmények szintjében bekövetkezett változásokat, minden személy olyan végzettségi szintnél került számbavételre, amellyel az adott intézmény a végzettség megszerzésének időpontjában rendelkezett. Az adatok egyaránt tartalmazzák a nappali, esti és levelező tagozaton szerzett végzettségeket. Az iskolarendszerű oktatás keretében szerzett végzettséget magukban foglaló adatok között nem szerepelnek - a tanfolyami szakoktatás keretében, - a felsőfokú végzettségű szakemberek továbbképzése keretében (pl. szakvizsgák, szakmérnöki, szakorvosi, szakközgazdászi oklevél), - a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemen államvizsga letétele nélkül szerzett, továbbá - az általános iskolára épülő, alapfokú ipari vagy mezőgazdasági szakmai ismereteket nyújtó továbbképző iskolai végzettségek. 160