Budapest városrészei (1996)

IV. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

A kötet - az időponttal jelzett adatsorok kivételével - az 1990. évi népszámlálás főbb adatait tartalmazza, melynek eszmei időpontja az 1989. december 31. és 1990. január 1. közötti éjfél. Az összeírás alkalmával az adatok felvétele a lakosság személyes kikérdezésével történt, anélkül, hogy a bevallott adatokat okmányokkal kellett volna igazolni. Az adatfelvétel jellege tehát eltért a folyamatos adatszolgáltatásokétól, amelyeknél az adatokat bizonylatokkal kell alátámasztani; emiatt a népszámlálás adatai is eltérhetnek a rendszeres adatgyűjtések eredményeitől. A kiadványban szereplő népszámlálási adatokat az 1996. január 1-jei közigazgatási és területi beosztásnak megfelelően dolgoztuk fel. A megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok viszonyszámainak összege nem mindig 100,0, hanem attól fel- vagy lefelé egy-két tizeddel eltérhet. Azokban az esetekben, amikor a számadat értéke olyan csekély, hogy a százalékszám tizeddel sem fejezhető ki, a megfelelő rovatban 0,0 szerepel. A kiadvány táblázataiban azokat a rovatokat, amelyekben nincs adat, vagy a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordul elő, "— " jellel kihúztuk. Az előforduló fogalmak magyarázata témánként a következő: ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK A területnagyságra vonatkozó adatokat - a Földművelésügyi Minisztérium földügyi és térképészeti főosztálya nyilvántartásával egyezően - a táblázat az 1996. január 1-jei állapotnak megfelelően, hektárban (kerekítve) tartalmazza. A lakónépesség két csoportból tevődik össze, mégpedig az adatfelvétel helyén (lakásban, lakott egyéb lakóegységben vagy intézeti háztartásban) élő - bejelentett állandó lakással (lakóhellyel) bíró és máshol bejelentett ideiglenes lakással (tartózkodási hellyel) nem rendelkező, - bejelentett ideiglenes lakással (tartózkodási hellyel) rendelkező személyek csoportjából, függetlenül attól, hogy a népszámlálás eszmei időpontjában jelen voltak-e vagy sem. A lakónépességbe beletartoznak azok a személyek is, akiknek bejelentett állandó lakásuk (lakóhelyük) nincs, de az eszmei időpontban az ideiglenes lakóhelyük (tartózkodási helyük) az adott területen volt (pl. a menhelyen, átmeneti szállásokon, szeretetházakban lakók egy része). Lakónépesség 1995. január l-jén: az 1990. évi népszámlálás végleges eredménye alapján, az 1990-1994. évi végleges népmozgalmi adatok - élveszületés, halálozás, belföldi vándorlás - felhasználásával továbbszámított lakónépesség. Lakások száma 1995. január l-jén: az 1990. évi népszámlálás adatainak - az évenkénti építés, megszűnés egyenlegével - továbbszámított adata. (A lakóház és a lakás fogalma a 164. oldalon található.) "A Magyar Köztársaság Helységnévtára 1995" című kiadványban a fővárosról megjelent adatok az 1995. július 1-jei közigazgatási beosztást tükrözik. A táblázatban előforduló rövidítések és jelölések: - Ph. = posta; - N = folyamatos (éjjel-nappali) szolgálat; - (msz.) = megszűnt lakotthely; - a belterületi lakotthelyeket - központi belterület, egyéb belterület - vastag kisbetűs szedés különbözteti meg a külterületi lakotthelyek ta, pl. központi belterület, Petneházyrét; névváltozás esetén a korábbi név - a lakotthely neve után - zárójelben található, pl. Halmierdő [Lórincierdő]. 158