1996. ÉVI MIKROCENZUS Az aktív keresők munkahelye és lakóhelye (1998)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A belső vándorlás főbb jellemzői

munkalehetőséget, akik helyben vagy olyan nem túl távoli településeken laknak, ahonnan a napi bejárás megoldható, és az utazási költségek is még elviselhetők. Annak a nem egészen 205 ezer aktív keresőnek a fele, akinek az 1990. január 1-jeihez képest változott a lakóhelye, nem költözött el abból a megyéből, ahol korábban is lakott. Kétötödük másik megyéből, egytizedük külföldről telepedett át új lakóhelyére. Ez utóbbiak közül minden harmadik a fővárost választotta lakóhelyéül. A belföldi vándorlókat kevésbé vonzotta Budapest. Közülük hozzávetőleg minden nyolcadik költözött csak a fővárosba, a többiek pedig csaknem egyenlő arányban választottak városi, illetve községi lakóhelyet. Községi rangú céltelepülés ritkábban fordul elő azoknál, akik megyehatáron túlra költöztek, mint a saját megyéjükön belül vándorlóknál. A megyén belüli vándormozgalom nagyobbrészt a községek felé irányult. A megyeszékhelyről elköltözők - amennyiben nem hagyták el megyéjüket - több mint négyötöd részben, a nem megyeszékhely városokból elvándorlók háromötöd részben választottak községi lakóhelyet, azok közül pedig, akik korábban is községi jogállású településen laktak, csaknem minden második községi lakos maradt. A lakóhelyet változtatott aktív keresők iskolázottsági szintje összességében magasabb volt az átlagosnál. Több mint négyötödük (84 százalék) legalább középfokú végzettséggel rendelkezett, és több mint egyötödük (23 százalék) volt diplomás. A községekbe költözők között a középfokú szakmunkásképző iskolai, szakiskolai végzettségűek képviselték a legnagyobb hányadot (38 százalék), a megyeszékhelyekre és a többi városba költözők között pedig az érettségizettek (35, illetve 32 százalék). A Budapestre bevándoroltak 36 százalékának középiskolai érettségi a legmagasabb végzettsége, és 39 százalék egyetemi végzettségű. A középiskolai szintű középfokú végzettségűek hányada a Budapestről elvándorlók körében is hasonló (37 százalék), viszont a diplomások aránya itt csak 28 százalék. Az utóbbiak háromötöd része, az előbbieknek csaknem a fele valamelyik megyeszékhelyen vagy városban talált új lakóhelyet, az alacsonyabban iskolázottak többsége (a szakmunkás-bizonyítvánnyal, szakiskolai oklevéllel rendelkezők háromötöde, a középfokú végzettséget nem szerzettek kétharmada) viszont községi lakos lett. (100 fővárosból elvándorló közül 52 költözött községbe.) Az 1990. január 1-je után lakóhelyet változtatott aktív kereső lakónépesség a lakóhely-változtatás iránya szerint, településtípusonként, százalékban Megnevezés Összesen Budapestre Megyeszékhelyre Városba •5 Községbe Megyén belül költözött megyeszékhelyről 8,2 1,4 6,8 városból 12,8 2,6 2,5 7,7 községből 29,5 6,4 9,2 13,8 együtt 50,4 9,0 13,1 28,3 Más megyébe költözött Budapestről 10,1 1,0 3,8 5,3 megyeszékhelyről 6,5 2,3 1,6 1,5 1,2 városból 10,0 3,7 2,3 1,9 2,1 községből 12,5 4,4 1,7 3,5 2,8 együtt 39,1 10,4 6,5 10,8 11,4 Külföldről költözött 10,5 3,7 1,8 2,2 2,8 Összesen 100,0 14,1 17,4 26,0 42,5 22