1996. ÉVI MIKROCENZUS Adatok az ifjúságról (1997)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

Az államigazgatás, a központi és helyi közigazgatási szervek (önkormányzatok, illetve az ezek kizárólagos tulajdonában levő szervezetek, intézmények) számbavétele az „állami" tulajdoni jellegnél történt. A táblázatokban az állami, egyházi, egyéb közületi tulajdoni formák összevontan szerepelnek. FOGLALKOZÁSI FŐCSOPORT Az 1996. évi mikrocenzus az aktív keresők egyéni foglalkozására vonatkozó adatait a foglalkozási osztályozás korszerűsített rendszerének (a FEOR—93-nak) megfelelően, annak főcsoportjai szerinti bontásban közli. Az adatfelvétel és a feldolgozás „A FEOR—93 foglalkozásainak tartalmi leírása", Bp., 1995. KSH kiadványban közölt módszertani leírás alapján történt. A részletes fogalommagyarázat az idézett kiadványban található. A FEOR—93 alapelveiben, felépítésében követi az érvényes nemzetközi foglalkozási osztályozás, az ISCO—88 (Rev.3.) rendszerét, azzal egyezően 10 főcsoportba sorolja a foglalkozásokat. A besorolásnál a ténylegesen gyakorolt tevékenység tartalmából indul ki, emellett lényeges csoportképző ismérvként kezeli az adott foglalkozás gyakorlásához szükségesnek ítélt szakértelem, tudás, ismeret szintjét. Az ISCO—88 rendszerének tartalmilag megfelelő főcsoportok a következők: 1 Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők 2 Egyetemi, főiskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 3 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások 5 Szolgáltatási jellegű foglalkozások 6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 7 Ipari és építőipari foglalkozások 8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 0 Fegyveres erők, fegyveres testületek foglalkozásai Az 1—4. főcsoport döntően szellemi, az 5—9. főcsoport fizikai jellegű tevékenységeket tartalmaz. A 0 jelű tizedik főcsoport — a fegyveres erők, fegyveres testületek foglalkozásainak főcsoportja — ilyen szempontból vegyes jellegű, de a főcsoporton belüli további — táblázatban most nem közölt — csoportosítás alapján itt is szétválaszthatok a fizikai és a szellemi tevékenységek. A foglalkozást, a munkahelyi tevékenység tartalmát a foglalkozási viszonytól függetlenül kell vizsgálni. A besorolás szempontjából tehát közömbös, hogy a dolgozó munkáját mint alkalmazásban álló, szövetkezeti tag, társasági tag, önálló stb. végzi. A tulajdonos, társtulajdonos, társasági tag azonban csak akkor sorolható be a foglalkozási rendszerbe, ha a munkafolyamatban is részt vesz. Az 1980. évi és 1990. évi népszámlálásnak az aktív keresők foglalkozásával kapcsolatos adatai — a FEOR—93 szerint — átdolgozásra kerültek. 116