1996. ÉVI MIKROCENZUS Adatok az ifjúságról (1997)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

CSALÁD A család a házastársi vagy élettársi, illetve vérségi kapcsolatban együtt élők legszűkebb köre. A család lehet házastársi vagy élettársi kapcsolatban együtt élők gyermek nélkül vagy nőtlen, hajadon gyermek(ek)kel (házaspáros típusú család), továbbá a házastárs, illetve élettárs nélkül élő szülő nőtlen, hajadon gyermek(ek)kel (ún. „egy szülő gyermek(ek)kel" típusú család). Szülőnek minősül a nevelőszülő is. Családban élő gyermek a nőtlen, hajadon családi állapotú, „gyermek" családi állású személy, tekintet nélkül a korára. A gyermekek száma tartalmazza az örökbe fogadott, a nevelt és a házasságon kívül született gyermekeket is, nem tartalmazza viszont a családokhoz kihelyezett állami gondozott gyermekeket. LAKÁS Lakás az eredetileg állandó emberi szállás, tartózkodás (otthon) céljára épített, vagy lakássá átalakított, és jelenleg is lakás céljára alkalmas, meghatározott rendeltetésű (lakó-, főző-, egészségügyi stb.) helyiségek egymással általában műszakilag (építészetileg) is összefüggő egysége, amely a közterületről, udvarról vagy az épületen belüli közös térből (lépcsőház, folyosó stb.) önálló bejárattal rendelkezik. Emellett a szűkebben értelmezett lakásfogalom előírja azt is, hogy az adott helyiségcsoport komfortfokozatba sorolható legyen. Ennek következtében a komfortfokozatba nem sorolható, ún. szükséglakások és egyéb lakások (lásd a részletes komfortosság fokozatait) nem tartoznak e szűkebben értelmezett lakásállományba. Mivel a korábbi népszámlálások adatközlései e kitételt figyelmen kívül hagyták, az összehasonlíthatóság érdekében a kötet valamennyi lakásadata a lakások, a szükséglakások és az egyéb lakások összességére vonatkozik. A LAKÁS SZOBÁINAK A SZÁMA A szobák száma szerinti csoportosítás a lakószobák, a félszobák és a kisszobák együttes száma alapján történt. Ennélfogva pl. az egy szobából és két félszobából (vagy kisszobából) álló lakás a csoportosításban háromszobás. Az egy helyiségből álló (szoba nélküli) lakások az egyszobás lakások között szerepelnek. KOMFORTOSSÁG A csoportosítás annyiban tér el a lakás- és építésügyi előírásoktól, hogy figyelmen kívül hagyja a szobák külső falának vastagságát (erre vonatkozó kérdés nem szerepelt a felvételi kérdőíven), a lakás esetleges terepszint alatti fekvését, valamint a társbérlet komfortcsökkentő hatását. Ugyanakkor a nemzetközi adatigényeknek is eleget téve ún. egyéb lakásként kerülnek kimutatásra a szükséglakásnak sem minősíthető, csak kisszobával (4—6 m

2) rendelkező lakások is. A komfortossági fokozatok a következők: összkomfortos az a lakás, amely legalább — 12 m

2-t meghaladó alapterületű lakószobával, továbbá főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és (a fürdő-, vagy külön helyiségben) WC-vel, 117