1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Az országgyűlési egyéni választókerületek főbb adatai (1994)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

A FOGALMAK MAGYARÁZATA A kötet az 1990. évi népszámlálás alapadat-felvételének adatait tartalmazza. Az összeírás alkalmával az adatok felvétele a lakosság személyes kikérdezésével történt, anélkül, hogy a bevallott adatokat okmányokkal kellett volna igazolni. Az adatfelvétel jellege tehát eltért a folyamatos adatszolgáltatásokétól, amelyeknél az adatokat bizonylatokkal kell alátámasztani. Emiatt a népszámlálás adatai eltérhetnek a rendszeres adatgyűjtések eredményeitől. Az adatfeldolgozás a Minisztertanács 2/1990. (I. 11.) MT rendeletében megállapított országgyűlési egyéni választókerületek, valamint az Országgyűlés 66/1990. (VIII. 14.) OGY határozata alapján a köztársasági megbízottak működési területét meghatározó régiók szerinti beosztásának megfelelően történt. Az adatok az 1990. évi népszámlálás eszmei időpontjára (1990. január l-jén 0 óra) vonatkoznak. A különböző táblázatok ugyanarra a fogalomra vonatkozó számszaki adatainál technológiai okokból elhanyagolható eltérések adódhatnak. A megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok viszonyszámainak összege nem mindig 100,0, hanem attól fel- vagy lefelé egy-két tizeddel eltérhet. A táblázatokban azok a rovatok, amelyekben nincs adat (a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordul elő vagy az adat nem ismeretes), technikai okokból üresen maradtak. Az előforduló fogalmak magyarázata a következő: TELEPÜLÉSRÉSZ Belterület a városnak/községnek az általában nem mező- és erdőgazdasági területeit magában foglaló része, amelynek határvonalát általános vagy összevont rendezési terv, illetőleg ennek hiányában helyi tanácsrendelet állapította meg. A belterület a beépített és a közterületeken kívül (út, utca, tér, park stb.) kiterjed a telekalakításra és beépítésre felhasználható területrészekre is. A városnak/községnek több belterülete is lehet. Központi belterületként tartjuk nyilván azt a belterületi egységet, amelynek területén találhatók a város/község igazgatási szervei és általában az ellátó intézményeinek többsége. Egyéb belterületnek tekintjük azokat a központi belterülettel földrajzilag általában össze nem függő város/községrészeket, amelyeknek fejlesztése (beépítése, telkeinek, ellátó intézményeinek kialakítása stb.) a belterületre érvényes szabályok szerint történik. (Központi belterülete minden városnak és községnek van, egyéb belterület csak egy részükben található. Vannak olyan városok és községek is, amelyeknek több egyéb belterületük van.) Külterület a város/község rendezési tervében (vagy tanácsrendelettel) meghatározott belterületi határán kívül fekvő része, amely általában mező- és erdőgazdasági terület. 329