1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Az országgyűlési egyéni választókerületek főbb adatai (1994)
A FOGALMAK MAGYARÁZATA
Külterületi lakotthely a város/község külterületén található, általában kisebb népességszámú település. Települési formáját tekintve lehet magányos (pl. őrház, egymagában álló tanya), csoportos (pl. tanyacsoport, bokortelepülés, üzemi lakótelep), faluszerű utcás település stb. Az olyan külterületen, ahol a tanyák sűrűbben fordulnak elő, azok nem külön-külön, hanem összevontan (körzetenként) képeznek egy-egy külterületi lakotthely-egységet. A népszámlálás csak azt tekintette külterületi lakotthelynek, ahol az összeírás eszmei időpontjában legalább 1 személy élt és tartózkodott, vagy ahol legalább 1 üres (nem lakott), de egyébként használható lakás volt. (A lakás fogalmának nem megfelelő egyéb lakóegységeket (pl. putri) csak lakottan vettük számba.) NÉPESSÉG Az állandó népesség az adott területen bejelentett állandó lakással rendelkező személyek összessége, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett ideiglenes lakásuk. Ebbe a csoportba tartoznak azok a személyek is, akik valamely okból (munkavállalás, tanulás, diplomáciai, kereskedelmi, tudományos megbízás teljesítése stb.) az eszmei időpontban külföldön tartózkodtak, de állandó bejelentett lakásuk az adott területen volt. A lakónépesség két csoportból tevődik össze, mégpedig az adott területen - bejelentett állandó lakással bíró és máshol bejelentett ideiglenes lakással nem rendelkező, - bejelentett ideiglenes lakással rendelkező személyek csoportjából, függetlenül attól, hogy a népszámlálás eszmei időpontjában jelen voltak-e vagy sem. Mind az állandó, mind a lakónépességbe beletartoznak azok a személyek is, akiknek bejelentett állandó lakásuk nincs, de az eszmei időpontban az ideiglenes lakóhelyük az adott területen volt (pl. menhelyen, átmeneti szállásokon, szeretetházakban lakók egy része). Az 1990. évi népszámlálás kísérletképpen bevezette a tényleges népesség fogalmát, abból a feltevésből kiindulva, hogy a kettős bejelentettségű személyek rendszeresen csak az egyik lakóhelyükön tartózkodnak huzamos ideig, és ez a lakóhely sok esetben független attól, hogy oda a megkérdezett állandó vagy ideiglenes jelleggel jelentkezett-e be. A népszámlálás az összeírttól nem tudakolta, hogy melyik bejelentettségét tekinti "fő" lakóhelyének, de amennyiben az adott személy aktív kereső tevékenységet folytatott, megkérdezte, hogy melyik lakásáról jár naponta munkahelyére dolgozni. Ennek megfelelően annak a kettős lakóhelyű aktív keresőnek, aki azt válaszolta, hogy az állandó bejelentett lakóhelyéről jár naponta dolgozni, az állandó, annak pedig, aki az ideiglenes bejelentett lakóhelyéről jár, az ideiglenes lakását tekintettük tényleges lakóhelyének. Ilyen módon - az aktív keresők körén belül - a tényleges népességet - az ideiglenes lakással nem rendelkező állandó bejelentettségű, - az ideiglenes lakással rendelkező állandó bejelentettségű, de az állandó lakásáról dolgozni járó, továbbá - az ideiglenes lakosok közül az ideiglenes lakásáról dolgozni járó személyek összessége alkotja. Az aktív lakónépesség és a tényleges lakóhely szerint számított aktív népesség országos szinten megegyezik, azonban a területi adatokat tartalmazó, ilyen jellegű táblázatokban az aktív keresők száma területenként nem azonos a többi táblán szereplő aktív keresők számával. Azok a táblázatok, amelyeken a népességcsoportosítás típusára nincs utalás, a lakónépességre vonatkoznak. KORCSOPORTOK A népesség kormegoszlási adatainak részletezése a népszámlálások eszmei időpontjáig betöltött életkor alapján, korcsoportok szerint történt. Az életkor, valamint a családi állapot szerinti megoszlást mutató táblázatok 330
