1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Az intézeti háztartások főbb adatai (1993)

I. Történeti visszatekintés az intézeti háztartások magyarországi összeírásaira

Kezdetben az egy házszám (egy hrsz.) alatt található valamennyi épület, lakás, lakóegység illetve intézet adatát egy Házi gyűjtő lajstrom elnevezésű nyomtatványon az adott lakás, illetve épület táblázatában, soronként felvezetve vették fel. A pontos címbejegyzésen (vm, járás, településnév, településrész, - városrész, kerület, külterület megnevezés közterületi elnevezés, - utca, tér stb. házszám-hrsz., később szint és az ajtószám is) kívül tartalmazta a gyűjtő lajstrom lakásonként, intézetenként - az összeírt személyek számát nemenként is, továbbá kimutatták - az összeírt lakott és üres lakások, intézetek, lakott egyéb lakóegységek számát, épületen belüli fekvésük szerint, valamint ezek - szobáinak, konyháinak, később egyéb lakóhelyiségeinek számát, a lakóhelyiségek padozatát is, lakóegységenként. Az épületeket tulajdoni jellegük, - rendeltetésük, majd építési évük, valamint - falazatuk és tetőfedésük, később tetőszerkezetük, alápincézettségük és szintszámuk, - közművi stb. ellátottságuk, felszereltségük szerint írták össze. Az ismérvek száma, a részletesebb információk felvétele az adatfelhasználók igényei szerint és a társadalmi, gazdasági változásoknak megfelelően természetesen az idők folyamán többször is módosult, ezzel összefüggésben a felvételi nyomtatványok szerkezete, tartalma és a közlések terjedelme, módja is. Az egy házszámon található lakóépület - és lakóegységszám - főleg korábbi felvételeknél, de sok esetben még ma is, pl. az épületek jelentős számát képező községi adatoknál - gyakorta csak egy lakóépület és általában a tulajdonos által használt azonos számú, tehát csak egy lakóegység, ezért az épületre vonatkozó egyes adatok (pl. az épület közművi ellátottságának válaszai) a lakóegységet is jellemezték. A XX. sz. elején, a városiasodással, a lakótelkek "jobb" kihasználásával is összefüggésben, a nagyobb telkeket megosztva, egy korábbi házszám alatt már több lakóépület, illetve már jelentős számmal több lakásos, több emeletes lakóépületek épültek. Ezért a Házi gyűjtőíveket már nem csak házszámonként, hanem - elsősorban a teljes körű épületösszeírásoknál - épületenként kellett kitöltenie a számlálóbiztosoknak, sőt - szinte a kezdetek óta - Budapesten, a legtöbb lakással, lakóegységgel és intézeti háztartással rendelkező fővárosunkban, lakásonként, intézetenként külön felvételi kérdőívet, az ún. Lakásborítékot, Lakásívet is. Ezek tartalma, a Házi gyűjtőíveken elsősorban az épületekre vonatkozóan, míg a lakáskérdőíveken - érthető módon - a lakásokat illetően bővült számos, korábban meg sem említett kérdéssel, ismérvvel az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően. Az intézeti épületekre ugyanazokat a kérdéseket tették fel 1949-ig a Házi gyűjtőíveken, illetve 1960-ban a csak ekkor szerkesztett külön Épületösszeíróíven, mint az ország más lakóépületeire. Majd az 1970. évi felvételtől kezdve már külön, az intézetekre jellemző kérdésekkel szerkesztett kérdőíveket használtak az intézeti háztartások épület- és lakóegység adatainak összeírásához. (Lásd a mellékleteket az V. fejezetben.) Az intézeti háztartásnak, mint lakóegységnek adatait is - 1970-ig - a magánháztartások lakásadatainak felvételével azonos módon, kezdetben a Házi gyűjtő lajstrom "lakásviszonyok" - táblázatán, majd 1920-tól a Lakásív nyomtatványon vették fel. 6