1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Az intézeti háztartások főbb adatai (1993)

I. Történeti visszatekintés az intézeti háztartások magyarországi összeírásaira

A fővárosban, mint már említve volt, szinte a kezdetek óta, a külön szerkesztett és kitöltött Lakásborítékon, Lakásíveken és ugyancsak a lakásokra vonatkozó részletes kérdés-válasz lehetőséggel - az adatigényeknek megfelelően változó vonatkozásban - írták össze az intézetek "lakás"-adatait is, tehát a helyiségek számát rendeltetésük szerint, a közművi ellátottságuk, egyéb felszereltségük legjellemzőbb adatait stb. Az 1970. évi felvétel jelentős módszertani változásokat eredményezett az intézeti háztartások összeírásának, illetve adatai feldolgozásának vonatkozásában is. Ez alkalommal ugyanis - a korábbi tapasztalatokat alapulvéve és a reprezentativ, 25 százalékos minta intézeti típusonkénti arányos kiválasztásának biztosítása céljából - már a teljeskörűséghez készített Utca- és házszámjegyzékből, a 100 fős vagy nagyobb intézetekről egy különálló intézeti címjegyzék készült. Ezek ugyanis önálló egy vagy több intézeti számlálókörzetet is képeztek, amelyeknek kiegészítő oktatással, külön, űn. intézeti, általában az adott intézmény, helyismerettel rendelkező alkalmazottai közül kiválasztott és a KSH által megbízott összeírói, esetleg külön felülvizsgálói is voltak. A címjegyzéken kívül még két kizárólagos intézeti nyomtatvány is készült 1970-ben, éspedig az intézeti háztartások nyilvántartásában szereplő intézeti személyekről egy előzetes Névjegyzék, a reprezentatív felvételhez, minden negyedik személy mechanikus kiválasztásához. A harmadik újszerű és intézeti, külön nyomtatvány volt 1970-ben, az általánosan használt Lakásösszeíróív Betétlap, amely a magánháztartással lakott lakások személyszámát lényegesen meghaladó, és ezért számos Pót-lakásívet igénylő Lakásösszeíróív helyett, az összeírt intézetei lakók névszerinti, születési évvel, nemek és jelenlét, távollét, valamint bejelentettség szerinti felsorolását és a személyi kérdőívüknek azonos sorszámát tartalmazta. Mindhárom nyomtatvány speciális intézeti adatként, az azonosító cím- és számlálókörzetiszám adatokon kívül, tartalmazta az intézeti háztartás - rendeltetését, pontos elnevezését, - befogadóképességét, férőhelyeinek számát, - üzemeltetésének jellegét: állandó vagy idényjellegű, - épületének jellegét: állandó vagy ideiglenes épületben vagy egyéb létesítményben, és - fenntartójának megnevezését, címét. Az intézeti háztartások cím, rendeltetés és az összeírt személyek számával - mint az előző felvételekkor - 1970-ben is szerepeltek a Számlálókörzeti jegyzékeken is, illetve csak számszerűen, számlálókörzeti számmal a Városi (községi) összesítő íveken is. Az intézeti háztartások számának, illetve a közösségi szálláshelyeken lakók számának 1945 utáni jelentős emelkedése miatt, továbbá az intézeti életkörülmények behatóbb megismerése érdekében - az előbbi indokokon kívül - szociológiai stb. elemzések céljából és a magánháztartások lakásaitól eltérő adatigények miatt szükségessé vált az intézeti háztartási lakóegységek adatainak külön intézeti kérdőíven történő felvétele, és a felvett adatoknak a lakás, illetve háztartás-család-adatoktól független, külön feldolgozása, valamint közzététele is. Ennek érdekében az 1980. évi összeírás óta a Lakásösszeíróívtől független intézeti kérdőíven vették fel az intézetek fontosabb épület, illetve lakóegység vonatkozású adatait, valamint az összeírt intézeti lakók számának nemek és bejelentettség, jelenlét-távollét vonatkozású, 1980ban névszerinti, 1990-ben csak számszerint összesített adatait. 7