1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Az intézeti háztartások főbb adatai (1993)

I. Történeti visszatekintés az intézeti háztartások magyarországi összeírásaira

I. TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS AZ INTÉZETI HÁZTARTÁSOK MAGYARORSZÁGI ÖSSZEÍRÁSAIRA A teljes körű népszámlálások alkalmával - egy meghatározott, ún. "eszmei" időpontnak megfelelően - az adott ország minden lakóját, azok legjellemzőbb adatait össze kívánják írni. Ugyanígy, és Magyarországon 1869 óta mindig a népszámlálások keretében, a lakás- és épületösszeírások során, a népesség valamennyi lakásul szolgáló lakhelyét, tartózkodási helyét, az ún. "lakóegységeit" is számba veszik. Miután a népesség egy kisebb része - néhány százaléka -, az eszmei időpontban, különböző okok (tanulás, munkavégzés, betegség stb.) miatt nem családja körében, nem magánháztartás által lakott lakásban tartózkodik, hanem közösségi szálláshelyen lakik (mint pl. kollégiumban, nevelőintézetben, munkahelyi szálláson, ápolás miatt kórházban) átmenetileg, vagy tartósan közösségekben is élhet (szociális otthonban, eü. otthonban stb.) a teljes körű felvétel biztosítása érdekében, ezeket a személyeket is, valamint - a lakásokkal együtt - a közösségi szálláshelyeket, az ún. intézeti háztartásokat is egyidejűleg össze kell írni. Módszertani szempontok is indokolják az intézeti háztartások megkülönböztetett, a magánháztartásoktól elkülönített felvételét. Ugyanis amíg a lakóegységekben összeírt háztartások között az intézeti háztartás nem szerepelt megkülönböztetve és kezdetben - 1970-ig - a nagylétszámú laktanyák sorkatonáit is mint jelenlevőket intézeti lakóként írták össze, az egy háztartásra jutó személyek száma országosan és még jobban a kisebb földrajzi, közigazgatási vagy méginkább számlálókörzetre, épületre, lakóegységre is számolva, - természetesen ahol intézet is volt - jelentős torzítást, - magasabb egy háztartásra jutó személyszámot - eredményezett. E problémára már az 1880. évi felvétel elemzésében is rámutattak a statisztikusok és kiküszöbölése érdekében első alkalommal az 1890. évi összeíráskor írták össze az intézeti háztartásokat és lakóikat - külön megnevezve az intézmény rendeltetését, fenntartóját is - a Házi gyűjtő lajstrom elnevezésű nyomtatványon, illetve a személyeket az akkor még nemenként is megkülönböztetett Számlálólapon. Magyarországon tehát immár száz éve íiják össze teljes körűen az intézeti háztartásokat. Miután az 1890. évi népszámlálással egyidejűleg, a személyeken kívül, az ország valamennyi épületét - függetlenül lakottságuktól, rendeltetésüktől, tehát nemcsak a lakóépületeket és a lakott egyéb épületeket, hanem a középületeket, az egyházi, a kulturális, a gazdasági, üzemi célra használt épületeket is - összeírták, így természetesen az intézetek épületeit és lakóit is, az előbbiekben említett nyomtatványokon. 5