Az időskorúak életmódja, életkörülményei (1995)

II. AZ IDŐSKORÚAK ÉLETMÓDJÁNAK, ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK FŐBB JELLEMZŐI - 2. A családi kapcsolatok szerepe az időskorúak életében

Gyermekükre legjobban azok számíthattak, akik gyermekükkel együtt laktak, és legkevésbé azok, akiknek más településen élt a gyermekük. Ez utóbbi esetben különösen számított a gyermekek száma, tekintettel arra, hogy akinek több gyermeke volt, az nagyobb segítségre számíthatott. (Együttlakás esetén viázont az egygyermekes időskorúak inkább számíthattak arra az egy gyermekre, akivel együtt laktak, mint azok, akiknek volt még azonos településen vagy más településen élő gyermeke.) A településtípusonként is eltérő adatok azt mutatják, hogy a falvakban élő időskorúak jobban számíthattak gyermekeikre, akár az együtt lakó, akár az azonos vagy más településen élő gyermekeikre, mint a városokban élő nemzedéktársaik. (Az eltérések talán a falusi ember olyan értékítéletéből is adódhattak, mint az, hogy a falun élő időskorúak az összeíró előtt inkább nem akarták rossz színben feltüntetni gyermekeiket, mint a nagyobb városi környezetben élő időskorúak.) Ugyanakkor objektív oka is lehet, hiszen a falun élő időskorúakkal nem együtt lakó, de azonos faluban élő gyermekek — már csak a földrajzi távolság csekély volta miatt is — inkább vannak abban a helyzetben, hogy segítsék idős szüleiket, mint a nagyobb városokban élő társaik. A szülő-gyermek kapcsolat milyenségére utalhat az anyagi támogatás — akár pénzbeli, akár természetbeni — mértéke is. Ez kétirányú lehet az időskorú szülő és gyermekük között. Az időskorú személy gyermekének adott, illetve a gyermekétől kapott támogatás mértéke némileg eltért egymástól. Az időskorú gyermekes szülők 14,4 százaléka rendszeres, 23,5 százaléka alkalmankénti anyagi támogatást kapott gyermekétől, azaz az időskorú szülők 37,9 százaléka részesült valamilyen anyagi támogatásban gyermekétől. Bár ismeretesek az időskorú személyek nehéz anyagi helyzetéről szóló felmérések, statisztikák, mégis az időskorúak 6,9 százaléka rendszeresen, 26,2 százaléka alkalmanként támogatta anyagilag gyermekeit. Összességében az anyagi támogatást adó, illetve kapó időskorúak arányában nem volt nagy különbség, eltérés főleg az anyagi támogatás rendszerességében volt. 3. táblázat Az időskorúak a gyermeküktói kapott, illetve a gyermeküknek adott anyagi támogatás szerint Gyermektől kapott anyagi támogatás gyakorisága Van élő gyermeke Anyagilag támogatja gyermekét Nem támogatja anyagilag gyermekét Nem tudja, nincs válasz Gyermektől kapott anyagi támogatás gyakorisága Van élő gyermeke együtt rendszeresen alkalmanként Nem támogatja anyagilag gyermekét Nem tudja, nincs válasz Gyermekétől anyagi támogatást rendszeresen kap 502 29,8 12,5 17,3 69,5 0,6 alkalmanként kap 821 41,2 3,9 37,3 58,1 0,7 együtt 1323 36,9 7,2 29,7 62,4 0,7 soha nem kap 2134 31,1 6,7 24,4 68,3 0,7 nem tudja 33 Összesen 3490 33,1 6,9 26,2 65,7 1,2 rendszeresen kap 14,4 13,0 26,0 9,5 15,2 _ alkalmanként kap 23,5 29,2 13,2 33,5 20,8 együtt 37,9 42,2 39,2 43,0 36,0 soha nem kap 61,1 57,4 59,1 56,9 63,5 nem tudja 0,9 0,4 1,7 0,1 0,4 Összesen 3490 1156 242 914 2293 41 21