Az időskorúak életmódja, életkörülményei (1995)

II. AZ IDŐSKORÚAK ÉLETMÓDJÁNAK, ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK FŐBB JELLEMZŐI - 2. A családi kapcsolatok szerepe az időskorúak életében

A szülő-gyermek kapcsolatban az anyagi támogatás adása, illetve kapása sok esetben átfedik egymást. Az adatok ilyen szempontú áttekintése alapján megállapítható, hogy kb. 60 százalékra tehető azoknak az időskorú személyeknek az aránya, akiknek saját bevallásuk szerint anyagi szempontból nincs kapcsolatuk gyermekeikkel. (Természetesen figyelembe kell venni az e kérdésekre adott válaszok szubjektív jellegét. Például az időskorú személy büszkeségből vagy szeméremből nem vallja be, hogy gyermekétől anyagi támogatásban részesül.) Még akkor is, ha figyelembe vesszük a kérdésre adott bizonytalan válaszokat, megállapíthatjuk, hogy az időskorúak többsége anyagilag teljesen magára hagyatott, és ez is jelzi az állami szociálpolitika jelentős szerepét e réteg életében. Ha az adatokat legmagasabb iskolai végzettség, illetve településtípusok szerint vizsgáljuk, akkor arra a némileg meglepő következtetésre jutunk, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségű, illetve a községben élő időskorúak valamivel nagyobb mértékben számíthattak gyermekeik anyagi támogatására, mint a magasabb iskolai végzettségű és a városokban élő társaik. (Ugyanez vonatkozik az időskorú által a gyermekeknek adott anyagi támogatásra is.) Az említett eltérések, amelyek főleg a rendszerességben különböznek, összefügghetnek azzal, hogy a községekben nagyobb azoknak az időskorúaknak az aránya, akik fiatalokkal élnek együtt, és a természetbeni anyagi támogatásra is több lehetőség kínálkozik a falusi körülmények között. Az anyagi támogatás mértékét természetesen befolyásolja a lakásban élés módja. A fiatalabb személyekkel együtt lakó időskorúak voltak a legjobb helyzetben az anyagi tárrjogatás mértékét illetően. Az ebbe a körbe tartozó időskorúak 43,2 százaléka kapott valamilyen anyagi támogatást. A valószínűleg legnehezebb helyzetben levő, egyedül élő időskorúak anyagi támogatottsága a rendszeresség tekintetében némileg rosszabb volt. Legkevésbé azokat az időskorúakat támogatták gyermekeik, akik csak időskorúakkal — nagyobbrészt házastársukkal — éltek együtt. A gyermektől kapott anyagi támogatás tehát akkor a legkevésbé rendszeres, ha mindkét szülő él. Ebben nyilvánvalóan közrejátszik az is, hogy az időskorú házaspárok valamivel jobb anyagi helyzetben vannak, illetve élet- és háztartásviteli költségeiket jobban meg tudják osztani. Lakásuk fenntartási költsége és az egyéb háztartási kiadásuk is fajlagosan kisebb, mint az egyedül élőknek. Az időskorúak anyagi támogatás szerint Kap gyermekétől Ad gyermekének anyagi támogatást (29%) (58%) (69%) (21%) Egyedül él (13%) (73%) Csak időskorúak élnek egyiitt (22%) (8%) (68%) Időskorúak és fiatalok is élnek együtt (23%) (57%) (26%) rendszeresen (61%) esetenként kap (ad) anyagi támogatást (13%) soha nem 8. ábra A gyermekeknek adott anyagi támogatás szintén a gyermekükkel együtt élő időskorúaknál volt a legmagasabb. Valószínűleg mind az adott, mind a kapott támogatás 22