1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A háztartások és a családok adatai az állandó népesség alapján (1995)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

pl. munkaközvetítő, személyes ismerősök, újsághirdetés útján ~ már megfelelő lépéseket is tett. A munkanélküli személyek két fő csoportba sorolhatók: — állást kereső munkanélküli az, aki aktív kereső tevékenységet már folytatott. E mi­nősítés független attól, hogy az érintett személy részesül-e munkanélküli segélyben; — első ízben elhelyezkedni kívánó az, aki tanulmányai befejezése után még nem folyta­tott aktív kereső tevékenységet. Inaktív keresők azok a személyek, akik aktív keresőként nem dolgoznak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeznek, tehát — az öregségi, rokkantsági, özvegyi nyugdíjasok, járadékosok, kegydíjasok, akkor is, ha nyugdíjuk szüneteltetése nélkül munkaviszonyban állnak, — a gyermekgondozási díjban részesülők, — a gyermekgondozási segélyen lévők, — az egyéb inaktív keresők, akik földjük, házuk, lakásuk, nyaralójuk bérbeadásából, al­bérlő, ágybérlő tartásából élnek, vagy eltartási szerződés alapján jövedelemmel ren­delkeznek. Eltartottak azok a személyek, akik nem tartoznak az előbbiekben felsorolt kategóriák egyikébe sem, mert általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek és megélhetésükről magánszemély vagy intézmény gondoskodik. Ilyenek — a bölcsődébe, óvodába nem járó 0—5 éves gyermekek, — a bölcsődébe, óvodába járó gyermekek, — az iskolába nem járó 6—14 éves gyermekek, — a nappali tagozaton tanulók (általános iskolai, középiskolai tanulók, középfokú szakis­kolai tanulók, főiskolák, egyetemek hallgatói akkor is, ha ösztöndíjasok, szakmunkás­tanulók akkor is, ha szakmunkás-bérezésben részesülnek), — az egyéb eltartottak (a 15 éves és idősebb, az előbbi csoportok egyikébe sem tartozó eltartottak, mint pl. a háztartásbeliek, valamint azok a mezőgazdasági segítő családta­gok, akik 1989-ben 90 napnál kevesebbet dolgoztak). Az „Összefoglaló adatok" című fejezetben az 1980. évre vonatkozóan az állást kereső munkanélküliek száma az aktív keresők, az első ízben elhelyezkedni kívánók száma az eltartot­tak csoportjában szerepel. Társadalmi-foglalkozási összetétel A társadalmi rétegződés vizsgálatát szolgáló — az 1990. évi népszámláláshoz kidolgozott — csoportosítási rendszer kialakításánál alapvető szempontként kellett figyelembe venni egy­részt azt, hogy a népszámlálás programja milyen információkat szolgáltatott a társadalmi réteg­csoportok meghatározásához, másrészt azt, hogy milyen megoldás biztosítja az időbeni visszate­kintés lehetőségét. Az említettek szem előtt tartása mellett a személyek besorolásához egy ösz­szevont, úgynevezett „társadalmi-foglalkozási alapcsoportok" és egy részletes, úgynevezett „társadalmi-foglalkozási csoportok" elnevezésű kategóriarendszer került kidolgozásra, úgy, hogy az utóbbi az összevont csoportosítás további tagolását jelenti. A társadalmi-foglalkozási alapcsoportosításon belül az elsődleges csoportképző ismérv a végzett tevékenység fizikai, illetve szellemi jellege volt, az előbbinél megkülönböztetve a me­zőgazdasági, valamint a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységet végzőket, a szellemi foglal­171

Next

/
Thumbnails
Contents