1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A háztartások és a családok adatai az állandó népesség alapján (1995)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

kozásúaknál pedig a legmagasabb iskolai végzettség volt a differenciáló tényező, különválasztva a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőket az annál alacsonyabban iskolázottaktól. Az így kialakított négy alapvető kategóriába való besorolás módja a következő: — a nem mezőgazdasági fizikai foglalkozású alapkategória ágazati hovatartozástól függetlenül magában foglalja mindazokat az alkalmazásban állókat, szövetkezeti tagokat, önállókat és segítő családtagjaikat, akik ipari, építőipari, közlekedési, postai és távközlési, kereskedelmi, egészségügyi vagy szolgáltatási jellegű tevékenységet folytatnak, illetve nem mezőgazdasági jellegű tevékenységben segédmunkásként dolgoznak; — a mezőgazdasági fizikai foglalkozású alapkategóriába sorolandó minden mezőgazdasági jellegű fizikai tevékenységet folytató alkalmazásban álló, szövetkezeti tag, önálló és segítő családtag, függetlenül attól, hogy a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás területén vagy más ágazathoz tartozó munkáltatónál fejti ki a tevékenységét, ide értve a mezőgazdasági jellegű tevékenységet folytató segédmunkást is; — a szellemi foglalkozású felsőfokú iskolai végzettséggel elnevezésű alapkategóriába tartoznak a szellemi tevékenységet folytató alkalmazásban állók, szövetkezeti tagok, önállók, szabadfoglalkozásúak, segítő családtagok közül mindazok, akik az iskolarendszerű oktatás-nevelés keretében működő egyetemek, főiskolák, akadémiák, felsőfokú technikumok, felsőfokú szakiskolák, felsőfokú szintű tanítóképző, óvónőképző intézetek valamelyikében oklevelet (diplomát) szereztek; a végbizonyítvány (abszolutórium) is felsőfokú iskolai végzettségnek számít abban az esetben, ha a tanulmányok befejezésének időpontjában a tanintézet vizsgaszabályzata a diploma (oklevél) megszerzését nem tette lehetővé; — a szellemi foglalkozású középfokú vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel elnevezésű alapkategóriába az előző csoportba nem sorolható szellemi tevékenységet folytató személyek tartoznak. Az aktív keresők társadalmi-foglalkozási alapcsoportokba sorolása a főfoglalkozásban folytatott tevékenység adatai alapján történt. A háztartások, családok társadalmi rétegződésének csoportosítási rendszere a háztartásban, illetve a családban élő aktív keresők társadalmi-foglalkozási alapkategóriáira, illetve azok főbb kombinációira épül. A megfelelő csoportba sorolás a háztartás, illetve a család valamennyi aktív kereső tagjának a réteghelyzete alapján történt. A segítő családtagok a háztartások, illetve a családok társadalmi-foglalkozási összetételének kialakításakor — függetlenül gazdasági aktivitási besorolásukra — nem minősültek aktív keresőnek. A táblázatokban az adatok két fő csoportosítás szerint jelennek meg, úgymint: — az „aktív keresővel rendelkező háztartások (családok)", ahol a háztartásban, illetve a családban legalább egy aktív kereső személy van, de lehet inaktív kereső és/vagy munkanélküli is, valamint — a „csak aktív kereső van a háztartásban (családban)" kategória, amikor a háztartásban, illetve a családban az aktív kereső(kö)n kívül nincs sem inaktív kereső, sem munkanélküli személy. Mindkét csoportosításban lehet a háztartásban, illetve a családban eltartott személy is, beleértve a segítő családtagokat is. Mind az aktív keresővel rendelkező háztartások, családok, mind a csak aktív keresővel rendelkező háztartások, családok társadalmi-foglalkozási összetételüket tekintve két fő csoportra oszlanak, nevezetesen a homogén és a heterogén összetételű háztartások, családok csoportjára. Homogén összetételuek azok a háztartások, családok, amelyekben az aktív kereső háztartástagok, családtagok — a személyek társadalmi-foglalkozási csoportosításának alapkategóriáit te172