1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A fővárosi lakáshelyzet főbb jellemzői (1992)

ÖSSZEFOGLALÁS

ÖSSZEFOGLALÁS Az 1980-as évtizedben tovább folytatódott a főváros lakásállományának gyarapodása, a növekedés azonban kisebb volt, mint az ilyen szempontból csúcsot jelentő 1970-1979.években. A népszámlálás keretében végrehajtott lakásösszeírás adatai szerint Budapest lakásállománya 1990. január l-jén 794 ezer volt, 67 ezerrel, 9,2 %-kal több, mint 1980 elején. Az 1980-1989. években az újonnan épített és a megszűnt lakások száma is jóval kisebb volt, mint az előző évtizedben. Az építkezések volumene az állami finanszírozású fejlesztéseknél esett vissza, magánerőből több lakás épült, mint az előző tíz évben. Ennek megfelelően a lakásállomány összetételében a személyi tulajdonú lakások javára következett be eltolódás, amit az is erősített, hogy a lakásmegszűnések elsősorban az állami lakásokat érintették. A lakásállomány több mint felét azonban 1990 elején még az állami tulajdonú, főbérleti jogcímen lakott lakások tették ki. A külső kerületek lakásállománya ezúttal is dinamikusan növekedett, s 1990 elején a fővárosi lakásoknak - a tíz évvel korábbi 38,8 %-kal szembenmár 41,3 %-a koncentrálódott ezekben a kerületekben. A városmagot körülvevő, valamint a budai hegyvidéki kerületek lakásállománya lényegében a főváros egészére jellemző mértékben emelkedett,részesedésük nem változott lényegesen. A külső, a városmagot körülvevő és a hegyvidéki kerületekben az 1960-as és az 1970-es évtizedben is sok új lakás épült.Ebből adódóan ebben a térségben viszonylag magas a 30 évnél non régebben épült,többszobás, jól felszerelt lakások aránya. A városmagot alkotó kerületek lakásállománya a két népszámlálás közötti időszakban tovább csökkent, aránya 24,1 %-ról 21,5 %-ra mérséklődött. A városmagot alkotó kerületek lakásállományának jelentős hányadát a századforduló előtt épült, egyszobás, alacsony komfortfokozatú lakások alkotják. Az 1980-1989-ben létesített új lakások döntő része a többszobás, magas felszereltségi színvonalú lakások számát gyarapította, a lakásmegszűnések pedig elsősorban az egyszobás, rosszul felszerelt lakásokét csökkentették. Ezzel,továbbá a korábbiaknál nagyobb volumenű lakásfelújításokkal és lakáskorszerűsítésekkel összefüggésben a lakásállomány minőségi mutatói jól érzékelhetően javultak. A budapesti és a vidéki lakások felszereltségi színvonala közt fennálló különbségek 1980 óta mérséklődtek, de bizonyos vonatkozásban - mint pél- 5 -