1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A fogyatékosok életmódja és életkörülményei (1995)

Az adatok ismertetése - 4. A fogyatékosok területi adatai

4. A fogyatékosok területi adatai Az 1990. évi népszámlálási felvétel reprezentatív mintája lehetővé teszi, hogy a fogyatékosok adatait területi megoszlás szerint is bemutassuk. (Ez jelentős előnye a népszámlálási felvételnek, mert a jóval kisebb mintán végrehajtott ELAR lakossági adatgyűjtések területi szintű vizsgálatának komoly módszertani korlátai vannak.) Az adatokat hat magyarországi régió szerint csoportosítottuk, amelyen belül közlünk összevont településtípus szerinti, illetve megyei szintű információkat. Fontosnak tartottuk, hogy ezenkívül a fogyatékosok adatait bemutassuk az egyes településtípusok nagyságcsoportja szerint is. (Jelen kötetben tehát az átlagosnál több területi szintű információt közlünk, tekintettel a fentebb leírt szempontokra.) A népesség és a fogyatékosok területi megoszlása nem tért el lényegesen egymástól. Az alföldi és az északi régióban a népességnél valamivel magasabb volt a fogyatékosok aránya. Hasonlóképpen magasabb volt a községben élő fogyatékosok aránya a népesség egészéhez képest. Ez utóbbi megállapításunkkal is összefügg, hogy míg a népesség 2,9 százaléka lakott a külterületen, addig a fogyatékosok körében ez az arány 4,3 százalék volt. A fogyatékos férfiak és nők területi megoszlásában nem fedezhetők fel lényeges különbségek. (Annyit azonban érdemes megjegyezni, hogy a nők aránya Budapesten a férfiakénál magasabb volt.) A népesség és a fogyatékosok megoszlása nemek, magyarországi régiók a

) és településtípusok szerint Terület Népesség Fogyatékos Terület összesen férfi nő összesen férfi nő Nyugat-magyarországi régió 17,5 • 17,9 17,2 16,5 17,2 15,7 Délnyugat-magyarországi régió 12,8 12,8 12,7 13,0 12,9 13,0 Központi régió 28,6 28,1 29,0 27,0 26,0 28,2 Kelet-magyarországi régió 14,9 15,0 14,8 15,0 15,3 14,7 Délkelet-magyarországi régió 13,5 13,5 13,4 14,2 14,2 14,2 Északkelet-magyarországi régió 12,8 12,8 12,8 14,3 14,3 14,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Ebből: Budapest 19,4 18,8 20,0 18,1 16,8 19,7 Megyeszékhelyek 17,9 17,7 18,1 17,5 17,4 17,7 Városok 24,5 24,7 24,3 23,6 23,7 23,4 Községek 38,1 38,8 37,6 40,7 42,1 39,2 Külterület 2,9 3,1 2,7 4,3 4,6 3,9 a) Az egyes régiókba tartozó megyék felsorolását lásd az 1.10 tábla (32. oldal) oldalrovatában. A fogyatékosok lakóhely szerinti megoszlását befolyásolja, hogy milyen jellegű fogyatékosságban szenvednek. A fogyatékosok 18,1 százaléka budapesti lakos volt, a vakok között ez az arány 35,8 százalékot jelentett. Mint fentebb említettük, a fogyatékosok 40,7 százaléka lakott községekben, az értelmi fogyatékosok körében ez a mutató 49,2 százalék volt. A jelentős eltérés egyik oka, hogy e két fogyatékoscsoportban a legnagyobb az intézeti lakók aránya és a területi elhelyezkedést befolyásolja az intézetek telepítése is. (Az értelmi fogyatékosok intézetei 19