1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A fogyatékosok életmódja és életkörülményei (1995)

Az adatok ismertetése - 4. A fogyatékosok területi adatai

nagyrészt az 5000 főnél kevesebb lakosú községekben találhatók, illetve a vakok között jelentős azoknak az aránya, akik budapesti intézetben laknak.) A fogyatékosok között az aktív keresők aránya régiónként és településtípusonként némileg eltért egymástól. A nyugat-magyarországi régióban az aktív keresők aránya 18,7 százalék, az északkelet-magyarországi régióban ez az arány csak 16,7 százalék volt. A városokban — hasonlóan a népesség egészéhez — az aktív keresők aránya nagyobb volt, mint a községekben (valószínűleg 1990 óta a régiónként meglehetősen különböző mértékű munkanélküliség kialakulása miatt a fogyatékosok gazdasági aktivitásában még nagyobb eltérések lehetségesek). A fogyatékosok lakásainak komfortossága — területenként — szintén jelentős eltérést mutat. Például míg az északkelet-magyarországi régió községeiben a komfort nélküli lakások aránya 44,1 százalék, addig a központi régió (Pest megye) községeiben csak 23,6 százalék volt. A legnehezebb helyzetben azok a fogyatékosok voltak, akik a külterületeken éltek, mivel lakása ik 60,1 százaléka komfort nélküli volt. (A szükséglakások aránya is meghaladta a tíz százalékot.) A fogyatékosok által lakott lakásokban a 100 lakott lakásra jutó lakók száma 301 fő volt. (A teljes lakosságra vonatkoztatva ez a mutató 274 volt.) Ez azt jelenti, hogy a fogyatékosok — egészségi állapotuk miatt — nagyobb arányban élnek együtt másokkal, mint a népesség átlaga. (A fogyatékosok által lakott lakásokban Budapesten a 100 lakott lakásra jutó lakók száma 274, a községekben 316 volt.) 20