1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A fogyatékosok életmódja és életkörülményei (1995)
Az adatok ismertetése - 3. A fogyatékosok lakáskörülményei
3. A fogyatékosok lakáskörülményei A fogyatékosok életében a lakás, a lakóhely a társadalom többi tagjánál is fontosabb szerepet játszik. A közlekedésre, a kommunikációra alkalmassá tett környezet híján — kiszorulva a munka világából — idejük java részét lakásukban töltik. A település jellege, a lakás tágabb környezete az ő esetükben fokozottan beleszól az életesélyek alakulásába. A fogyatékosok lakáskörülményei egyértelműen rosszabbak a társadalom egészénél, ezzel is jelezve a fogyatékosok nehéz helyzetét. A lakások komfortfokozatában megmutatkozó eltérések utalnak a fogyatékos népesség életkörülményeinek nehézségeire. Az 1990. évi népszámlálás adatai szerint a lakásban lakó fogyatékosok 27,7 százaléka élt minden komfortot nélkülöző lakásokban. (A népesség egészénél ez a mutató 18,4 százalék volt.) A lakásban lakó népesség és fogyatékosok a fogyatékosság jellege és a lakás komfortossága szerint a > Megnevezés Összesen (szám szerint) Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli SzükségLakott egyéb lakoegységben Megnevezés Összesen (szám szerint) lakásban Lakott egyéb lakoegységben Megnevezés Összesen (szám szerint) élők aránya Testi fogyatékos 34 405 33,9 28,9 9,4 22,8 4,7 0,3 Mozgássérült 105 755 34,9 30,9 9,5 20,8 3,8 0,1 Együtt 140 160 34,7 30,4 9,5 21,3 4,0 0,1 Értelmi fogyatékos 41 080 24,7 24,5 10,3 34,9 5,4 0,1 Nagyothalló, siket 42 210 31,7 29,8 9,8 24,7 4,0 0,1 Beszédhibás 8 030 27,6 26,2 10,4 30,1 5,6 0,1 Néma, siketnéma 4 260 28,4 28,1 9,8 29,7 3,9 — Együtt 12 290 27,9 26,8 10,3 29,9 5,0 0,1 Gyengén látó 42 335 33,7 30,5 9,7 22,3 3,7 0,1 Egyik szemére nem lát 17 480 35,8 29,2 9,4 21,4 4,1 0,2 Vak 6 390 36,9 32,8 6,7 20,8 2,7 0,2 Együtt 66 205 34,6 30,4 9,3 21,9 3,7 0,1 Egyéb 19 695 40,9 30,3 7,9 16,7 4,0 0,0 Ismeretlen 3 795 — — — — — — Fogyatékos összesen 325 435 33,2 29,4 9,6 23,6 4,1 0,1 Népesség összesen 10 119 256 44,9 29,4 7,1 15,5 2,9 0,1 a) Az egyéb lakásban élők és az intézeti lakók nélkül. Az egyes fogyatékostípusok esetében a lakás komfortossága eltérő volt. Legnagyobb arányban az értelmi fogyatékosok laktak komfort nélküli és szükséglakásokban (40,3 százalék). 17
