1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A fogyatékosok életmódja és életkörülményei (1995)
Az adatok ismertetése - 3. A fogyatékosok lakáskörülményei
Azok a lakások, amelyekben a fogyaiikosok egyedül vagy másik fogyatékos személlyel laktak együtt, korszerűtlenebbek voltak, mint általában a más, nem fogyatékos személy által lakott lakások. A csak fogyatékos által lakott lakások 32,4 százaléka volt komfort nélküli, ugyanez az arány például a négy személy által, a fogyatékos és a nem fogyatékos összetételű lakott lakások esetében 17,4 százalék volt. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a leghátrányosabb helyzetben az egyedül élő vagy fogyatékos személlyel együtt lakó — többnyire az idősebb korosztályhoz tartozó — fogyatékosok voltak. A nem fogyatékosokkal együtt lakó fogyatékos személyek kedvezőbb körülményei összefüggnek azzal, hogy a nem fogyatékosok kedvezőbb lakás és egyéb körülményeiből a fogyatékos személyek is részesednek. Ha az adatokat további lakásismérvek szerint vizsgáljuk, akkor az előzőkhöz hasonló következtetésekre juthatunk. Például az 1900 előtt épült lakásokban lakott a fogyatékosok 11,1 százaléka. (Az egész népességnél ez a mutató csak 7,5 százalék volt.) A melegvízzel ellátott lakásokban lakott a fogyatékosok 70,2 százaléka. (A népesség egészét tekintve ez az arány még magasabb, 82 százalék volt.) Összefoglalóan tehát azt lehet mondani, hogy a fogyatékosok lakáskörülményei a lakás komfortossága, építési éve és felszereltsége tekintetében egyaránt rosszabbak voltak. Ez még akkor is így van, ha tekintetbe vesszük azt, hogy a fogyatékosok között az időskorúak aránya elég magas és tudjuk, hogy e korosztály lakáskörülményei az egész népesség esetében a fiatalabb korosztályokénál kedvezőtlenebbek. Az 1990. évi népszámlálás lakásfelvétele arra is lehetőséget ad, hogy a lakás fekvését, illetve az adott épület magasságát is megvizsgáljuk. (A fogyatékosok — különösen a mozgáskorlátozottak — szempontjából fontos kérdésről van szó.) A fogyatékosok többségének a lakása — hasonlóan a lakosság többi részéhez — földszinten vagy magasföldszinten volt. (Ezeknek a lakásoknak a döntő többsége családi ház.) A lakásban lakó fogyatékosok 76,8 százaléka tartozott ebbe a csoportba. Fél-, illetve az első emeleten lakott a fogyatékosok 7,6.százaléka. Ennél magasabban csak a fogyatékosok 15,5 százaléka lakott. (A népesség egészénél ez a mutató 31,6 százalék volt.) A lakásban lakó fogyatékosok megoszlása a fogyatékosság jellege és a lakás fekvése szerint a > Ebből: Lakás fekvése Fogyatékos összesen testi fogyatékos mozgássérült értelmi fogyatékos egyik szemére nem lát vak Földszint, magasföldszint Félemelet, első emelet Második emelet Harmadik emelet Negyedik és magasabb emelet 76,8 7,6 5,2 3,6 6,8 78,8 6.7 4,5 3,2 6.8 76,8 8,3 5,3 3,5 6,1 85,7 4,9 3,1 2,3 4,0 73,5 8,2 5,8 4,4 8,1 68,0 10,3 8,2 4.7 8.8 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Összesen (szám szerint) 325 830 34 435 105 835 41 250 17 505 6 395 a) Intézeti lakók nélkül. 18
