1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A fogyatékosok életmódja és életkörülményei (1995)

A fogalmak magyarázata

— az egyéni vállalkozók (az önállókat és a szabadfoglalkozásúakat is ideértve). Az aktív keresők közé tartoznak továbbá — a nem mezőgazdasági önállók segítő családtagjai, — az idényszerűen foglalkoztatottak, valamint a mezőgazdasági segítő családtagok közül azok, akik az 1989. évben legalább 90 napot dolgoztak, — az alkalmi munkások és a napszámosok, — a sorkatonai és a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő személyek, ha bevonulásukat megelőzően aktív keresők voltak, — a büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartott vagy előzetes letartóztatásban lévő személyek, ha a büntetés megkezdése (letartóztatás) előtt már dolgoztak. Aktív keresőnek minősülnek azok a nyugdíjasok is, akik aktív kereső foglalkozásuk foly­tatása mellett részesülnek rokkantsági vagy özvegyi nyugdíjban, illetve azok a saját jogon nyug­díjasok, akik a nyugdíj szüneteltetése mellett dolgoznak. Munkanélkülinek minősülnek mindazok, akik az állást kereső munkanélküliek, illetőleg az első ízben elhelyezkedni kívánók csoportjába tartoznak. Állást kereső munkanélküli az a munkaképes személy, aki aktív kereső tevékenységet már folytatott, az adatfelvétel időpontjában azonban nem volt munkája, de jelezte, hogy el kí­ván helyezkedni vagy vállalkozást kíván létesíteni, és ennek érdekében — például munkaközvetítő, személyes ismerősök, újsághirdetés útján — már megfelelő lépéseket is tett. Első ízben elhelyezkedni kívánó az a személy, aki tanulmányai befejezése után még nem folytatott aktív kereső tevékenységet, de szándékában áll elhelyezkedni vagy vállalkozást létesí­teni, és ennek érdekében — például munkaközvetítő, személyes ismerősök, újsághirdetés út­ján — megfelelő lépéseket is tett. A „munkanélküli" minősítés független attól, hogy az érintett személy részesül-e munka­nélküli-segélyben. Inaktív keresők azok a személyek, akik aktív keresőként nem dolgoznak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeznek, tehát — az öregségi, rokkantsági, özvegyi nyugdíjasok, járadékosok, kegydíjasok, akkor is, ha nyugdíjuk szüneteltetése nélkül munkaviszonyban állnak, — a gyermekgondozási díjban részesülők, — a gyermekgondozási segélyen lévők, — az egyéb inaktív keresők, akik földjük, házuk, lakásuk, nyaralójuk bérbeadásából, albérlő, ágybérlő tartásából élnek, vagy eltartási szerződés alapján jövedelemmel ren­delkeznek. Eltartottak azok a személyek, akik nem tartoznak az előbbiekben felsorolt kategóriák egyikébe sem, mert általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek és megélhetésükről magánszemély vagy intézmény gondoskodik. Ilyenek — a bölcsődébe, óvodába nem járó 0—5 éves gyermekek, — a bölcsődébe, óvodába járó gyermekek, — az iskolába nem járó 6—14 éves gyermekek, — a nappali tagozaton tanulók (mindazok, akik az iskolarendszerbe tartozó alap-, kö­zép-, illetve felsőfokú oktatási intézmények valamelyikének nappali tagozatán folytatják tanulmányaikat, függetlenül attól, hogy részesülnek-e ösztöndíjban, vagy — mint szakmunkástanulók — szakmunkásbérezésben), — az egyéb eltartottak (a 15 éves és idősebb, az előbbi csoportok egyikébe sem tartozó eltartottak, mint például a háztartásbeliek, valamint azok a mezőgazdasági segítő csa­ládtagok, akik 1989-ben 90 napnál kevesebbet dolgoztak). 126

Next

/
Thumbnails
Contents