1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A fogyatékosok életmódja és életkörülményei (1995)

A fogalmak magyarázata

Gazdasági ág A táblázatokban szereplő „gazdasági ág" megnevezés a jelenleg használatos „nemzetgazdasági ág" megnevezésnek felel meg. A népszámlálás az aktív keresőket munkáltatójuk (egyes esetekben a munkahelyük) alapján, az eszmei időpontban érvényes Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR) szerint sorolta a megfelelő gazdasági ágba, azon belül ágazatba, alágazatba, szakágazatba. A legrészletesebb bontást, azaz a gazdasági ágakon belül a teljes „alágazati" (ezen belül részben további, szakágazati) felsorolást a 25. Foglalkozási adatok című kötet 2.5 sz. táblázata tartalmazza. Más táblák ennél összevontabb — ágazati — részletezést tartalmaznak, ugyanakkor ezekben a táblázatokban az „Ipar" és a „Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás" gazdasági ágon belül még további alágazati (egyben szakágazati) bontás is szerepel, valamint — megegyezően az említett táblázattal — a „mezőgazdasági termelés" al-, illetve szakágazat állami, szövetkezeti és egyéb mezőgazdaságra is tagolódik. Az ágazati részletezettségű táblázatokkal lényegében azonos bontást tartalmazó egyes táblázatokban már nem került sor a „Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás" gazdasági ág további, ágazati szintnél mélyebb részletezésére. A gazdasági ágak közül az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, a közlekedés, posta és távközlés, a kereskedelem, a vízgazdálkodás és az egyéb anyagi tevékenység az anyagi ágak, a személyi és gazdasági szolgáltatás, az egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatás, valamint a közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatások a nem anyagi ágak között szerepelnek. Az egyes gazdasági ágakba, ágazatokba, alágazatokba, szakágazatokba a besorolás a következők szerint történt: a) Az aktív keresők többségét kitevő alkalmazásban állók és szövetkezeti tagok egyéni foglalkozásukra való tekintet nélkül abba a szakágazatba, majd annak megfelelően alágazatba, ágazatba, illetve gazdasági ágba kerültek, amelybe a munkáltató vállalat, szövetkezet, intézmény stb. a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere szerint, főtevékenysége alapján tartozott. Néhány esetben, mint például az igazgatási, egészségügyi, oktatási stb. intézményekben foglalkoztatottaknál, nem a munkáltató, hanem a munkahely döntötte el a besorolást. (Például, ha az orvosok munkáltatójaként tanács volt megjelölve, munkahelyként viszont kórház vagy rendelőintézet, besorolásuk az utóbbiak alapján történt.) b) Az önállók, szabadfoglalkozásúak besorolását az egyéni foglalkozás határozta meg (például az önálló kőműves az építőiparba, az önálló kereskedő a kereskedelembe, azon belül a tevékenységének megfelelő ágazatba, alágazatba, illetve szakágazatba került). c) A segítő családtagok — a kisegítő gazdaságokban segítő családtagok kivételével — ugyanabba a szakágazatba kerültek, mint az a személy, akinek segítettek. A kisegítő gazdaságokban segítő családtagok a „Mezőgazdasági termelés" szakágazatba, illetve egyben alágazatba tartoznak. Azokban a táblázatokban, amelyek az állami, szövetkezeti, illetve egyéb mezőgazdaság szerinti bontást is tartalmazzák, a mezőgazdasági foglalkozású segítő családtagok besorolása a „Mezőgazdasági termelés" szakágazaton belül a következő: — „ szövetkezeti mezőgazdaság" -ba tartoznak a mezőgazdasági szövetkezeti dolgozók segítő családtagjai, 127