1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

AZ ADATFELVÉTEL ÉS -FELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE - Mintavételi eljárások

A települések eltérő struktúrája miatt az övezetek meghatározása kétféle módon történt. Budapest, a megyeszékhelyek és további 10 település esetében az alábbi övezetek kerültek kialakításra: — hagyományos zárt beépítésű lakóövezet a régi belvárosban, — hagyományos zárt beépítésű lakóövezet nem a régi belvárosban, — vegyes lakó-, ipari övezet, — lakótelep középmagas beépítettséggel, — lakótelep magas beépítettséggel, — zöld- és üdülőövezet, — családiházas lakóövezet, kertváros, — üzemi lakóövezet, — egyéb lakóövezetek. A többi városban és a községekben a lakóövezeti jelleg csoportjai a következők voltak: — hagyományos zárt beépítésű lakóövezet, — vegyes lakó-, ipari övezet, — lakótelepi lakóövezet, — társasházi lakóövezet (villanegyed is), — családiházas lakóövezet, — faluközpont és hatósugarának övezete, — tanyák lakóövezete, — üzemi lakóövezet, — üdülőövezeti lakóövezet, — egyéb lakóövezetek. A kiválasztáskor egyes lakóövezeti jellegcsoportok szükség szerint összevonásra kerültek. A különböző típusú intézeti körzeteket négy rétegbe soroltuk, a minta ezekből külön-külön került kiválasztásra. Ezek a — munkásszállás, nővérszállás, — kollégium, diákotthon, — csecsemő- és gyermekotthon, — szociális otthon. További rétegzést jelentett az is, hogy a minta kiválasztása megyénként — Budapesten kerületenként —, azon belül megyeszékhelyek és más nagyvárosok esetén városonként, illetve külön a kisebb városokra és községekre történt. Az intézeti háztartások bizonyos típusainál (pl. gyermekotthonok, szociális otthonok) nem volt mindig biztosítható a minta megyei reprezentativitása, ilyenkor nagyobb területi egységekből, illetve országos listából történt az adott réteget reprezentáló minta kiválasztása. A kiválasztás gyakorlati végrehajtásához olyan gépi listák készültek, amelyek a főváros kerületeiben, a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban belterület-külterület bontásban, belterületen lakóövezeti jelleg rétegenként a körzetszám emelkedő sorrendjében tartalmazták a körzeteket, illetve azok előzetes lakás- és népességszámát. A megyei kisvárosi és községi listák a településeket nagyság szerinti sorrendben tartalmazták, ezeken belül a körzeteket (alkörzeteket) a már jelzett rétegekként körzetszám szerinti sorrendben. A minta kiválasztása e listákon — véletlen kezdőszámból kiindulva — minden ötödik körzet kijelölését jelentette. Olyan esetekben, amikor az 1980. évi körzetet nem 2-3, hanem több alkörzetre bontottuk (pl. mert új lakótelep épült az adott területen), a kiválasztási egység az alkörzet volt. Mivel a településeken be65