1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

AZ ADATFELVÉTEL ÉS -FELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE - Mintavételi eljárások

MINTAVÉTELI ELJÁRÁSOK Bár a népszámlálás fogalmilag teljes körű összeírást jelent, évtizedek óta különféle mintavételek is kapcsolódnak hozzá. E mintavételek célja lehet a viszonylag szűk témájú teljes körű adatok kiegészítése olyan aktuális témákra vonatkozó kérdésekkel, amelyek teljes körű megfigyelése aránytalanul költséges és időigényes lenne. Más esetekben a mintavétel a legfontosabb népszámlálási adatok előzetes gyors publikálását vagy az adatok minőségének utólagos ellenőrzését szolgálja. Ha nem is szorosan a népszámláláshoz kapcsolódnak, de arra épülnek azok a mintavételek, amelyek két népszámlálás közötti időszakban a különféle reprezentatív háztartási felvételek céljait szolgálják. Ide tartozik mindenekelőtt a KSH Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszere (ELAR) keretében végrehajtásra kerülő adatfelvételek mintavételi keretét adó általános célú minta. Az alábbiak rövid ismertetést adnak az 1990. évi népszámlálással közvetlenül vagy közvetve kapcsolatos mintavételi eljárásokról. A 20 százalékos reprezentatív összeírás mintája Az 1990. évi népszámlálás előkészítése során az 1988. évi 22. tvr.-rel döntés született arról, hogy a népszámlálás ne egységes programmal kerüljön végrehajtásra, hanem az esetek 20 százalékában mind a lakás-, mind a személyi kérdőívek számos olyan témára, részletre is terjedjenek ki, amelyeket az ún. alapkérdőívek nem tartalmaznak. A 20 százalékos minta kiválasztására elvileg szóba jöhető különféle eljárások előnyeinek és hátrányainak alapos mérlegelése után az látszott a legcélszerűbbnek, hogy a mintavételi egység a számlálókörzet legyen, azaz a minta kiválasztása eltérő nagyságú csoportokból vett rétegzett csoportos mintavétellel történjen. A körzetminta lényegesen egyszerűsítette a népszámlálás szervezését és végrehajtását, hiszen egy körzeten belül így csak egyfajta — vagy alapkérdőívet, vagy bővített kérdőívet — kellett használni, és csak a számlálóbiztosok egy részét kellett a bővített program felvételére beoktatni. További fontos előnye a körzetmintának, hogy a körzetekből álló mintavételi keret a kiválasztás időpontjától függetlenül tartalmazta a népszámlálás eszmei időpontjában az ország teljes lakásállományát, valamint az intézeti háztartásokat is. A körzetmintánál a csoportos kiválasztás következtében egyes kérdések — pl. lakásismérvek, foglalkozás — esetében a körzeten belüli pozitív korreláció miatt fellépő bizonyos mértékű információveszteség jelentősen csökkenthető a körzetek alkalmas rétegzésével. Intézeti háztartások esetében nem az intézetek, hanem az intézeti körzetek alkották a kiválasztási egységet. A kisebb intézetek a magánháztartásokkal együtt ún. vegyes körzetekbe kerültek. A körzetek rétegzése során először a számlálókörzetszám alapján elkülönítésre kerültek az intézeti és a nem intézeti, illetve a belterületi és a külterületi körzetek. A belterületi körzetek rétegzéséhez az előzetes számlálókörzeti összesítőjegyzékek összeállítása során kialakított lakóövezeti jelleg kódjai szolgáltak alapul. 64