1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

AZ ADATFELVÉTEL ÉS -FELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE - Mintavételi eljárások

MINTAVÉTELI ELJÁRÁSOK Bár a népszámlálás fogalmilag teljes körű összeírást jelent, évtizedek óta különféle min­tavételek is kapcsolódnak hozzá. E mintavételek célja lehet a viszonylag szűk témájú teljes körű adatok kiegészítése olyan aktuális témákra vonatkozó kérdésekkel, amelyek teljes körű megfi­gyelése aránytalanul költséges és időigényes lenne. Más esetekben a mintavétel a legfontosabb népszámlálási adatok előzetes gyors publikálását vagy az adatok minőségének utólagos ellenőr­zését szolgálja. Ha nem is szorosan a népszámláláshoz kapcsolódnak, de arra épülnek azok a mintavéte­lek, amelyek két népszámlálás közötti időszakban a különféle reprezentatív háztartási felvételek céljait szolgálják. Ide tartozik mindenekelőtt a KSH Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendsze­re (ELAR) keretében végrehajtásra kerülő adatfelvételek mintavételi keretét adó általános célú minta. Az alábbiak rövid ismertetést adnak az 1990. évi népszámlálással közvetlenül vagy köz­vetve kapcsolatos mintavételi eljárásokról. A 20 százalékos reprezentatív összeírás mintája Az 1990. évi népszámlálás előkészítése során az 1988. évi 22. tvr.-rel döntés született arról, hogy a népszámlálás ne egységes programmal kerüljön végrehajtásra, hanem az esetek 20 százalékában mind a lakás-, mind a személyi kérdőívek számos olyan témára, részletre is terjedjenek ki, amelyeket az ún. alapkérdőívek nem tartalmaznak. A 20 százalékos minta kiválasztására elvileg szóba jöhető különféle eljárások előnyeinek és hátrányainak alapos mérlegelése után az látszott a legcélszerűbbnek, hogy a mintavételi egy­ség a számlálókörzet legyen, azaz a minta kiválasztása eltérő nagyságú csoportokból vett réteg­zett csoportos mintavétellel történjen. A körzetminta lényegesen egyszerűsítette a népszámlálás szervezését és végrehajtását, hiszen egy körzeten belül így csak egyfajta — vagy alapkérdőívet, vagy bővített kérdőívet — kellett használni, és csak a számlálóbiztosok egy részét kellett a bővített program felvételére beoktatni. További fontos előnye a körzetmintának, hogy a körzetekből álló mintavételi keret a kiválasztás időpontjától függetlenül tartalmazta a népszámlálás eszmei időpontjában az ország teljes lakásállományát, valamint az intézeti háztartásokat is. A körzetmintánál a csoportos kiválasztás következtében egyes kérdések — pl. lakásis­mérvek, foglalkozás — esetében a körzeten belüli pozitív korreláció miatt fellépő bizonyos mér­tékű információveszteség jelentősen csökkenthető a körzetek alkalmas rétegzésével. Intézeti háztartások esetében nem az intézetek, hanem az intézeti körzetek alkották a ki­választási egységet. A kisebb intézetek a magánháztartásokkal együtt ún. vegyes körzetekbe ke­rültek. A körzetek rétegzése során először a számlálókörzetszám alapján elkülönítésre kerültek az intézeti és a nem intézeti, illetve a belterületi és a külterületi körzetek. A belterületi körzetek rétegzéséhez az előzetes számlálókörzeti összesítőjegyzékek összeállítása során kialakított lakó­övezeti jelleg kódjai szolgáltak alapul. 64

Next

/
Thumbnails
Contents