1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

AZ ADATFELVÉTEL ÉS -FELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE - A népszámlálás programja

Az egészségi állapottal kapcsolatos kérdések A magyar népszámlálások felvételi programjaiban 1949-ig szerepeltek a fogyatékossággal kapcsolatos kérdések. Az 1990. évi népszámlálás előkészítése során a szociálpolitikusok, a fogyatékosok érdekeit képviselő társadalmi szervezetek és az e réteg életmódjának, életkörülményeinek kutatásával foglalkozók részéről felmerült az igény, hogy a témakört ismét vegyük fel a népszámlálás programjába. Ezt figyelembe véve kerültek be a népszámlálás reprezentatív felvételi tematikájába a testi, értelmi vagy érzékszervi fogyatékosságra vonatkozó kérdések. A háztartásokra és a családokra vonatkozó kérdések A háztartások és a családok összetételének vizsgálata az adott lakásban lakó személyek egyes ismérvei alapján történik. Ilyen ismérvek a nem, a családi állapot, a családi állás, valamint az a lakáson belüli sorszám, amely meghatározza, hogy a lakásban élő személy melyik háztartáshoz tartozik. További információ, hogy az összeírt személy milyen jogcímen lakik a lakásban, valamint jelentős támpontot adnak az olyan alapvető, de a tényleges adatfeldolgozásban fel nem használt adatok is, mint a név és a leánykori név. Az utóbbi időben egyre fokozódott az igény a népszámlálás eredményeinek integrált, egymáshoz kapcsolódó feldolgozására. Ilyen jogos igény a háztartás- és a család-, illetve a lakásadatok közötti kapcsolatrendszer feltérképezése, a „lakásdemográfia" mind szélesebb körű alkalmazása. A lakás-, illetve a háztartás- és a családadatok önmagukban is jelentős információkat hordoznak, együttes vizsgálatuk azonban olyan elengedhetetlenül szükséges adatkombinációkat is biztosítanak, amelyek megmutatják, hogy az adott alapterületű, szobaszámú, minőségű és komfortfokozatú lakásokban a társadalom mely csoportjaihoz tartozó emberek élnek. A kiadványokban a háztartás- és a lakásadatok együttes bemutatására került csak sor, de az adattárolás szerkezete lehetővé teszi a család- és a lakásadatok összekapcsolását is. A hazai gyakorlatban az elmúlt időszakban jelentős módosulások következtek be a családalapítási szokásokban. A hivatalos iratokban (házassági anyakönyv) deklarált házasságkötések mellett mindinkább elteijedni látszik a megállapodáson alapuló életközösségek létrejötte, az ún. élettársi kapcsolatok kialakulása. Az 1990. évi népszámlálás módot ad a „klasszikus" és a „modern" családtípus egymáshoz viszonyított arányának és belső struktúrájuk összehasonlító elemzésére. Ehhez hasznos információkat nyújthatnak a hagyományos demográfiai, foglalkoztatási, iskolázottsági kérdések mellett a reprezentatív adatfelvétel olyan témái is, mint például a termékenységi kérdésekre kapott válaszok, továbbá a nyugdíjasok nyugdíjba vonulás előtti és a jelenlegi, nyugdíj melletti foglalkoztatásának problémaköre. Mindezeket figyelembe véve az 1990. évi népszámlálás minden lehetőséget megteremtett arra, hogy a háztartások és a családok demográfiai, foglalkozási, rétegződési struktúráját, lakásés életkörülményeit a korábbi cenzusoknál részletesebben, összefüggéseiben tárja fel a lakó- és az állandó népességre egyaránt. 33