1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

AZ ADATFELVÉTEL ÉS -FELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE - A népszámlálás programja

A lakásokkal kapcsolatos kérdések Mind az alap-, mind a reprezentatív lakáskérdőíven szerepeltek a következő kérdések, kérdéscsoportok: — a lakás tulajdoni jellege, — a lakás építési éve, — a lakás felszereltsége, — a lakás helyiségei. A lakások tulajdoni jelleg szerinti összetételének megfigyelése alapot nyújtott a lakáshelyzet elemzéséhez, az eredmények lakáspolitikai vonatkozású méréséhez, valamint a magánerős lakásépítés támogatási formáinak meghatározásához. Tulajdoni jelleg szerint a lakások két alapvető csoportja a személyi (magán-) és az állami (köz-) tulajdonú lakás. A kialakított csoportosítás a hazai igényeknek, valamint az ENSZ és a KGST népszámlálási ajánlásainak egyaránt megfelelt. A lakáshasználati jogcím arról ad információt, hogy a lakásban lakó személy (háztartás) — függetlenül a lakás tulajdoni jellegétől — milyen jogviszony alapján használja a lakást. A hazai gyakorlat a lakás használati jogcímét a benne lakó első háztartás lakáshasználati jogcíme alapján határozza meg. A lakásállomány kor szerinti összetételének megfigyelésére a lakások építési év szerinti csoportosítása szolgál, amely más ismérvekkel egybevetve információt ad a lakások minőségéről, elévülésük várható idejéről, a tatarozási igényekről. A nemzetközi ajánlások az építési év szerinti csoportosításnál javasolják — e századra vonatkozóan — az első világháború előtti, a két világháború közötti és a második világháború után épült lakások állományának bemutatását. A hazai gyakorlatnak megfelelően azonban az előbbieken túl ki tudjuk mutatni a múlt században, továbbá az 1945 és 1959, az 1960 és 1969, valamint az 1970 és 1979 közötti időszakban épült lakások állományát is. Az 1980-as évtizedben épültek esetében ennél is részletesebb bontást alkalmaztunk. A lakások minőségét elsősorban felszereltségük, közműellátottságuk határozza meg, és alapot ad a lakások különböző komfortfokozatba történő besorolásához is. A nemzetközi ajánlások szerint a villanyvilágításra vonatkozó kérdés a fejlettebb országokban ma már mellőzhető. Mivel Magyarországon a villannyal való ellátottság gyakorlatilag teljes körűnek tekinthető, így a népszámlálás programjában azt nem szerepeltettük. A vízellátás módjának részletezettsége a komfortfokozat megállapításához minden alapvető információt biztosítani tud. (Az előzetes megbeszéléseken felmerült olyan igény, hogy a víz minőségére, az ivóvízre is kérdezzünk rá. Az egyes környezetstatisztikai adatfelvételekből ilyen jellegű adatok rendelkezésre állnak, ezért ezt a kérdést a népszámlálási program nem tartalmazta.) A lakás komfortosságához tartozik a melegvízzel való ellátottsága is. A kérdőív ilyen kérdést is tartalmazott, és egyben tudakolta a lakás melegvízzel való ellátottságának módját is. A szennyvízelvezetés módját környezetvédelmi, településhigiéniai szempontból rendkívül fontos volta miatt az 1990. évi népszámlálás felvételi programja tartalmazta. A közcsatorna mellett a házi csatornával való ellátottságra vonatkozóan is részletes kérdéseket tettünk fel, mert környezetvédelmi szempontból nem mindegy, hogy a szikkasztás milyen módszerrel történt. 34