1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

AZ ADATFELVÉTEL ÉS -FELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE - A népszámlálás programja

zettségek jelentős hányadában rendkívüli differenciálódás ment végbe. Ezzel a megoldással lehetőséget biztosítottunk arra, hogy az oktatási rendszer szakosodását lehetőleg teljes részletezettséggel bemutathassuk. A legmagasabb iskolai végzettségen kívül a reprezentatív adatfelvétel során még három végzettség, képesítés, oklevél, illetve fizikai, szellemi szakképzettség felsorolására volt mód. Ezek alapján információval rendelkezünk a legmagasabb iskolai végzettséghez kapcsolódó, az valamint az oktatási rendszerben vagy azon kívül szerzett más szakképzettségekről, képesítésekről is. Foglalkozási kérdések E kérdéskör az utóbbi évtizedek népszámlálási programjának meghatározása során mind nagyobb hangsúlyt kapott, ami az 1990. évi összeírás tematikájának kialakításánál is fokozottan érvényesült, tekintettel arra, hogy a népesség társadalmi-gazdasági összetételében végbement változások feltárásához ezen információk ismerete nélkülözhetetlen. A foglalkozási téma jelentőségét jelzi az a körülmény, hogy az alapfelvétel személyi kérdőívének közel fele tartalmazza ezeket a kérdéseket és az önkitöltők részére készített Útmutató közel háromnegyede a foglalkozási kérdéseket magyarázza. A foglalkozás mint téma bizonyos kérdések összefüggő rendszerét jelenti, amelyek kiegészítik egymást és külön-külön nehezen értelmezhetők. Ezért különös jelentőséget kellett tulajdonítani mindegyik kérdés helyes kitöltésének, mert ha az egyiknél téves bejegyzés történt, akkor ez a további kérdésekre is hatással lehetett. A próbaszámlálások során ennek a témának — az iskolázottsági kérdések mellett — a kérdezéstechnikai megoldásait próbáltuk ki a legsokoldalúbban. A foglalkozási kérdéskört úgy alakítottuk ki, hogy a hagyományos foglalkozási ismérvek közül is csak azokat figyeljük meg teljes körűen, amelyek a hazai adatigények kielégítése, valamint a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése szempontjából alapvető fontossággal bírnak, minimálisra csökkentve ezáltal az úgynevezett alapprogramba tartozó foglalkozási kérdések számát. A minimálprogramot kiegészítő reprezentatív adatgyűjtés viszont az alapprogramból kimaradt hagyományos foglalkozási ismérvek megfigyelése mellett számos újszerű, aktuális témát érintő kérdést is tartalmazott. A teljes körű adatfelvétel a népesség gazdasági aktivitása szerinti besorolásán túl csupán az aktív keresők, valamint a gyeden és a gyesen levők alapvető foglalkozási adatainak — foglalkozás (munkakör), foglalkozási viszony, állománycsoport, beosztás, munkáltató, munkahely — számbavételére korlátozódott, a további információk forrását pedig az alapösszeírást kiegészítő reprezentatív adatgyűjtés képezi. Ez utóbbi keretében figyeltük meg többek között a nyugdíjasok nyugdíjazás előtti, valamint az eltartottak eltartójának főbb — az előzőekben ismertetett — foglalkozási adatait. Ez a megoldás azzal a következménnyel járt, hogy az 1990. évi népszámlálás adatainak feldolgozása során a népesség társadalmi-foglalkozási jellemzőit bemutató adatkombinációk nem voltak előállíthatók közvetlenül a teljes körű felvételből, hanem azok forrását — a magyar népszámlálások gyakorlatában először — részben egy teljes körű, részben pedig egy reprezentatív megfigyelés eredményei képezik. Mint utaltunk rá, a reprezentatív adatgyűjtés programjában számos olyan speciális foglalkozási témakör is szerepelt, ami lehetőséget biztosít majd a foglalkoztatottság sok szempontú vizsgálatára. Ezek a főbb témák a következők: 3.