1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

AZ ADATFELVÉTEL ÉS -FELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE - A népszámlálás programja

c A NÉPSZÁMLÁLÁS PROGRAMJA A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a KSH előteijesztése alapján — a 2016/1987. (XI. 16.) számú határozatával — hagyta jóvá az 1990. évi népszámlálás — akkor még véglegesnek tekintett — adatfelvételi programját. Ezt erősítette meg a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának az 1988. évi 22. törvényerejű rendelete. Eszerint teljes körben egy szűkített tematikájú, azonban az ENSZ Statisztikai Bizottságának az 1990 körüli, az európai régióban végrehajtásra kerülő népszámlálásokra vonatkozó alapprogramjában javasolt 13 személyi és 15 lakás-épület ismérv megfigyelését maradéktalanul biztosító adatfelvétel végrehajtására kellett felkészülni. Ezt az ún. minimálprogramot oly módon egészítette ki a lakosság 20 százalékára kiteijedő reprezentatív összeírás, hogy egyrészt az alapfelvétel által vizsgált kérdéskörökben biztosított további, bár nem a népesség egészére kiterjedő, viszont mélyebb elemzést lehetővé tevő részletesebb adatokat, másrészt lehetőséget adott egyes olyan jelenségek számbavételére, változásuk nyomonkövetésére, időbeli áttekintésükre, amelyek a korábbi reprezentatív adatfelvételek során már megfigyelésre kerültek. A hivatkozott rendeletek meghatározták a népszámláláskor összeírandó adatok körét (lásd a Függelékben). A népszámlálási program kialakítása A népszámlálási tematika kialakítására az előkészítő, egyeztető munkák már 1986-ban megkezdődtek. 1987-ben megalakult a Tárcaközi Operatív Bizottság, melyben a népszámlálási adatok felhasználásában leginkább érdekelt minisztériumok, főhatóságok vettek részt. A Tárcaközi Operatív Bizottság munkájával párhuzamosan a Központi Statisztikai Hivatalon belül az érdekelt főosztályok főosztályvezetői szinten egyeztették a népszámlálás tematikájával kapcsolatos igényeiket. Részvételük a program véglegesítésében és a további feldolgozási munkafázisokban sem szűnt meg. A fentieken kívül — a korábbi gyakorlatnak megfelelően — a program kialakításában részt vettek az egyetemek statisztikai tanszékei, a Magyar Tudományos Akadémia e témában érintett intézményei, az MTA Demográfiai Bizottsága, valamint több kutatóintézet és egyes társadalmi szervezetek is. A KSH Népszámlálás általjavasolt első változatokban jeleztük azokat a kérdéseket, amelyeknek felvételére a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségek (ENSZ-, KGST-ajánlások

1), valamint az elmúlt évtizedek népszámlálási tapasztalatai alapján feltétlenül szükség volt. Az egyeztető tárgyalások során felhívtuk az érdekeltek figyelmét arra, hogy a népszámlálás tematikájából kimaradt témák egy részét a Hivatal által működtetett Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer (ELAR) keretében a népszámlálást megelőző években már megkérdeztük, illetve a népszámlálást követő években tervezzük felvenni (például az egészségi állapottal kapcsolatos kérdéseket). Partnereink egy része jelezte, hogy az ELAR-rendszerben felvett adatok csak országos szinten vizsgálhatók, és szeretnék, ha az általuk javasolt kérdések helyet kapnának a népszámlálás 20 százalékos felvételi programjában, amely valamivel részletesebb területi vizsgálódásokat tesz lehetővé. 1 Az ENSZ- és a KGST-ajánlásokkal való összevetést lásd a Függelékben. 22