1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 26. A lakások adatai (1993)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

Fürdőszoba (zuhanyozó, mosdófülke) a lakás tisztálkodás céljára használt helyisége. (Általában vízvezeték­kel, szennyvízelvezetéssel és tisztálkodási célú berendezéssel rendelkezik, de nem a közművesítettség és a felsze­reltség a meghatározó, hanem a helyiség használata.) SZOBASZÁM (LAKÁSNAGYSÁG) - Az összes szobák száma szerinti csoportosítás a lakószobák, a félszobák és a kisszobák együttes száma alapján történt. Ennélfogva pl. az egy lakószobából és két félszobából (vagy kisszobából) álló lakás ebben a csoportosításban háromszobás. Az ilyen típusú csoportosítást a táblázatok címe "szobaszám"-ként emlí­ti. Egyes táblákon a szobaszám szerinti csoportosítás kiegészül a konyhával való ellátottsággal is. Ebben az esetben a címben a "lakásnagyságcsoport" megjelölés szerepel. - A szobák összevont száma szerinti csoportosítás a helyiségek alapterületét is figyelembe veszi, és a kis­szobákat félszobává, a félszobákat lakószobává összevonva sorolja be. Ez azt jelenti, hogy a 4-6 m 2 alap­területű kisszobák párosával, továbbá a maradék páratlan kisszobák egy-egy félszobának számítanak. Ha­sonlóképpen a 7-12 m 2 alapterületű félszobákból kettő képez egy lakószobát. (így pl. az egy lakószoba + két félszoba nagyságú lakás e besorolás szerint kétszobás; vagy: az egy lakószoba 4- egy félszoba + két kisszoba az összevonások után szintén két szobát jelent.) Az összevont (félszobás) csoportosítást közlő táblák a besorolást általában még tovább összevonva ­félszoba nélkül - (is) tartalmazzák. Az összevonásnál a másfélszobás lakások a kétszobások között, a két és félszobás lakások a háromszobások között kerültek közlésre. Az összevont besorolás - a több félszoba (kisszoba) összevonása miatt - kisebb eltérést eredményez az összes szobaszám szerinti adatokhoz képest. Amennyiben az "1, 2, 3-X szobás", illetve az "1, 2, 3, 4-X szobás" adatsorok ilyen összevonás eredményeként jöttek létre, azt a tábla címében az "összevont szobaszám" megnevezés jelzi. (Az előzőekben ismertetett csoportosításokat közlő táblák címében, megnevezéseiben a "szobaszám" megje­löléstalkalmaztuk. Az előző népszámlálások során az ilyen adatközlések "lakásnagyságcsoport" megnevezéssel sze­repeltek. A változtatás tartalmi eltérést nem jelent.) TULAJDONI JELLEG A tulajdoni jelleg a lakás teljes egészére vonatkozik, függetlenül attól, hogy a lakók milyen jogcímen laknak a lakásban. Személyi tulajdonú lakások: - családiház jellegű épületben megjelölést kapott a lakás, ha 1-3 lakásos lakóházban vagy önálló telken van; ide tartoznak a csoportházban (ikerház, sorház, láncház, átriumház) lévő lakások is; - társasházi lakás, öröklakás a 4 vagy többlakásos, közös tulajdonú épületben lévő lakás, akkor is, ha nem készült társasház-alapító okirat (ide tartoznak azok a vegyes tulajdonú épületben lévő, esetenként csak egyedi előfordulású volt bérlakások is, amelyeket a lakók megvásároltak); - lakásszövetkezeti lakás az állampolgár(ok) tulajdonában lévő olyan lakás, amely lakásszövetkezeti ház­ban van. 304

Next

/
Thumbnails
Contents