1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 26. A lakások adatai (1993)
A FOGALMAK MAGYARÁZATA
Állami tulajdonú lakások: - tanácsi bérlakás a lakásügyi hatóság rendelkezésére álló, bérbeadás céljára szolgáló, állami tulajdonú lakás; - a vállalati, intézményi tulajdonú lakás nem a lakásügyi hatóság, hanem más állami szerv (intézmény, hivatal, vállalat stb.) tulajdonában van és kizárólag a szervvel munka-, illetve szolgálati viszonyban álló személyek elhelyezésére szolgál. Szövetkezeti tulajdonú lakás a mezőgazdasági, ipari stb. termelő-, szolgáltató, kereskedelmi és egyéb szövetkezet, szövetkezeti érdekképviseleti szerv, egyesülés, társulás, vagyis szövetkezeti jellegű jogi személy tulajdonában lévő lakás. Egyéb tulajdonban lévő lakások az egyházak és a külföldi jogi személyek tulajdonában lévő lakások. A személyi tulajdonú megnevezés helyett ma már a magántulajdonú használatos. Mivel azonban az adatfelvétel idején még ez volt az érvényes meghatározás, nem lenne korrekt a megnevezés megváltoztatása. Ugyanez a helyzet a ma már a települési önkormányzatok tulajdonában lévő lakásokkal, amelyeket szintén a felvétel ideje szerinti tanácsi bérlakás megnevezéssel közlünk. A tanácsi bérlakásokon kívüli állami tulajdonú lakásokra vonatkozóan azonban már nem az "egyéb közületi" kategóriát használjuk, hanem a konkrét, tényleges helyzetet pontosabban tükröző "vállalati, intézményi" megnevezést. Az állami, a szövetkezeti és az egyéb tulajdonú lakásokat a kötet egy csoportba sorolva, mintegy a személyi tulajdonú lakások ellentétpáljaként tartalmazza. Ezen belül a tanácsi bérlakások adatait mindig közöljük, míg a többi kategória - részben a kisszámú előfordulás miatt - egyes táblázatokban csak összevontan, "többi lakás" megnevezéssel szerepel. LAKÁSHASZNÁLATI JOGCÍM A lakáshasználati jogcím szerinti besorolás a lakást használó háztartások közül az első háztartás jogcíme alapján történt. Tulajdonosi jogcíműek a személyi tulajdonú lakások közül azok, amelyekben a lakás tu-lajdonosa vagy annak rokona lakbér fizetése nélkül lakik. Ide tartoznak a haszonélvezői jogcímen használt lakások is. FÓbérleti jogcímű az állami szervtől, szövetkezettől vagy magánszemélytől kizárólagos használatra bérelt lakás. Ide tartoznak a vállalati, intézményi bérlakások és a szolgálati lakások is. (A kötet az érvényes előírások szerinti "bérleti" helyett továbbra is az általánosan használt, közismert "főbérleti" megnevezést tartalmazza.) Azok a lakások, amelyeket kizárólag albérlők használnak, a főbérleti jogcíműek között kerültek kimutatásra. Társbérleti jogcímű a két vagy több háztartás által a lakásügyi hatóság kiutalása alapján önálló bérlőként bérelt, megosztva használt lakás. (A bérlőtársi lakáshasználati jogviszony nem társbérlet, hanem főbérlet.) Egyéb jogcímű az előbbi meghatározásokban fel nem sorolt jogcímen - pl. a teljes lakást lakbér fizetése nélkül használó úgynevezett szívességi lakó vagy a jogcím nélküli lakó által - lakott lakás. Egyes táblázatokban albérletes, ágybérletes megnevezésű adatsorok is találhatók. Ezek nem a teljes lakás használati jogcíme szerinti csoportosítás elemei, hanem arra utalnak, hogy a lakást használó háztartások között találhatók albérlő vagy ágy bérlő jogcímű háztartások is. (Albérleti jogcímű az a háztartás, amely a tulajdonos, bérlő stb. lakásában legalább egy helyiséget kizárólagosan használ. Az ágybérlő háztartás azonban egy helyiséget sem használ kizárólagosan, csak fekvőhelyet bérel.) 305
