1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 24. A háztartások és a családok adatai (1993)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

- gazdasági helyiség (raktár, présház, istálló stb., valamint lakóépületeken belüli műhely, mosókonyha, üzlethelyiség, garázs stb.), amelyet az összeírás eszmei időpontjában műszaki-építészeti (lakássá való) átalakítás nélkül legalább egy személy lakóhelyként használt; (A lakóépületeken belüli lakott egyéb lakóegységek megkülönböztetésére csak a reprezentatív adatfelvétel során volt lehetőség, ezért az alapprogramban az ilyen lakóegységek lakásként lettek feldolgozva.) - ideiglenes, mozgó vagy egyéb létesítmény (kunyhó, bódé, barakk, putri, lakókocsi, járműkarosszéria, vasúti vagon, uszály, barlang stb.) lakott helyisége; - az intézeti háztartás, amely öt vagy több személy közösségi elhelyezésére, vagy elhelyezésére és ellátására szolgál (csecsemő- és gyermekotthonok, kollégiumok, munkásszállások, szociális otthonok, szállodák, üdülők, otthonházak, kórházak stb.). (Jelen kötet az intézeti háztartások adatait nem tartalmazza.) LAKÁS Lakás az eredetileg állandó emberi szállás, tartózkodás (otthon) céljára épített vagy lakássá átalakított és jelenleg is lakás céljára alkalmas, meghatározott rendeltetésű (lakó-, főző-, egészségügyi stb.) helyiségek egymással általában műszakilag (építészetileg) is összefüggő egysége, amely a közterületről, udvarról, vagy az épületen belüli közös térből (lépcsőház, folyosó stb.) önálló bejárattal rendelkezik. Emellett a szűkebben értelmezett lakásfogalom előíija azt is, hogy az adott helyiségcsoport komfortfokozatba sorolható legyen. Ennek következtében a komfortfokozatba nem sorolható ún. szükséglakások és egyéb lakások (lásd a részletes komfortosság fokozatait) nem tartoznak e szűkebben értelmezett lakásállományba. Mivel a korábbi népszámlálások adatközlései e kitételt figyelmen kívül hagyták, az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a kötet valamennyi lakásadata a lakások, a szükséglakások és az egyéb lakások összességére vonatkozik. A szükséglakások és az egyéb lakások adatainak szétválasztására csak a komfortosság szerinti bontást is tartalmazó táblákon van mód. Egy lakásnak minősült az összeírás során a műszakilag (építészetileg) összefüggő, belső átjárókkal összekötött helyiségek csoportja akkor is, ha egy vagy több helyiség átjáróját ideiglenes jelleggel (nem fallal) lezárták (pl. társbérlet esetén). Az olyan, többnyire különálló helyiséget, építményt - mint pl. a családi házak nyári konyháját -, amelyet azzal a céllal építettek, hogy a lakás részét képezze, a lakáshoz tartozónak tekintettük, ha a főépületben lakó háztartás használta. Az albérletbe kiadott, vagyis idegen háztartás által használt nyári konyha azonban külön lakóegységet képez. Ezek adatai a szükséglakások vagy az egyéb lakások között szerepelnek. Ha az eredetileg összefüggő helyiségeket önálló lakás kialakítása céljából műszakilag megosztották (leválasztották), akkor a hajdani egy lakást a leválasztás utáni állapotnak megfelelő számú lakásként kellett összeírni. Két vagy több, korábban különálló lakás műszakilag (pl. belső ajtókkal) összekötve már csak egy lakást képez. 306