1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 24. A háztartások és a családok adatai (1993)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

A LAKÁS SZOBASZÁMA Az összes szobák száma szerinti csoportosítás a szobák, a félszobák és a kisszobák együttes száma alapján történt. Ennélfogva pl. az egy szobából és két félszobából (vagy kisszo­bából) álló lakás háromszobásnak minősül. A szobák és félszobák szerinti csoportosítás a helyiségek alapterületét is figyelembe ve­szi, és a 4-12 m 2 alapterületű szobákat félszobaként is besorolja. Ez azt jelenti, hogy a 4-6 m 2 alapterületű kisszobák párosával, továbbá a maradék páratlan kisszobák egy-egy félszobának számítanak. Hasonlóképpen a 7-12 m 2 alapterületű félszobákból kettő képez egy szobát. (így pl. az egy szoba + két félszoba nagyságú lakás e besorolás szerint kétszobás; vagy: az egy szoba -I- egy félszoba + két kisszoba az összevonások után szintén két szobát jelent.) (Az előzőekben ismertetett csoportosításokat közlő táblák címében, megnevezéseiben a "szobaszám" megjelölést alkalmaztuk. Az előző népszámlálások során az ilyen adatközlések "la­kás-nagyságcsoport" megnevezéssel szerepeltek. A változtatás tartalmi eltérést nem jelent.) A LAKÁS HELYISÉGEI Szoba a közvetlen természetes megvilágítással és szellőzéssel (ajtóval, ablakkal) rendelke­ző, legalább 4 m 2 alapterületű, alvás vagy nappali tartózkodás céljára szolgáló helyiség (háló-, gyermekszoba, ebédlő stb.). Az ablakkal is rendelkező hall, étkező, valamint a rendelőnek, vá­róhelyiségnek, irodának stb. használt szobajellegű helyiségek szintén a szobák között szerepel­nek. Az ajtó nélküli falnyílással a szobához csatlakozó hálófülke (alkóv) és étkezőrész nem mi­nősül külön szobának, helyiségnek. Konyha a főzés (esetleg étkezés) céljára létesített és használt - legalább 4 m 2 alapterületű, általában közvetlen, természetes megvilágítással, szellőzéssel (ablakkal, ajtóval) ellátott - helyi­ség. A konyhához rendszerint ajtó nélkül csatlakozó étkezőrész, -fülke nem számít külön helyi­ségnek. Főzöfülke a főzés céljára épített és használt - 4 m 2-nél kisebb - helyiség. (Ide tartozik a teakonyha és a főzőszekrény is.) A konyhák és a főzőfülkék a kötetben esetenként összevontan, főzőhelyiség megnevezés­sel szerepelnek. A szobák és a főzőhelyiségek alapterület szerinti besorolásánál a beépített szekrények alapterületét az adott helyiség alapterülete magában foglalja. Fürdőhelyiség (fürdőszoba, zuhanyozó, mosdófülke) a lakás tisztálkodás céljára használt helyisége. (Általában vízvezetékkel, szennyvízelvezetéssel és tisztálkodási célú berendezéssel rendelkezik, de nem a közművesítettség és a felszereltség a meghatározó, hanem a helyiség használata.) 307

Next

/
Thumbnails
Contents