A népesség és a lakások száma és összetétele, 1995 (1995)

AZ ADATOK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - A háztartások és a családok főbb jellemzői

A háztartások gazdasági aktivitási összetételének alakulása, 1970—1994 Százalék Index: 1990 1994 Gazdasági aktivitási összetétel 1970 1980 1990 1994 1980 1990 1994 az előző Gazdasági aktivitási összetétel 1970 1980 1990 1994 1970=100,0 népszámlálás százalékában • 1 35,3 31,1 30,9 30,1 96,9 100,8 96,9 104,0 96,1 2 y aktív 34,1 34,5 28,9 23,5 111,3 97,5 78,4 87,6 80,4 3 keresővel 8,8 7,9 6,5 4,5 99,3 85,9 58,9 86,5 68,6 4-X J 3,1 2,3 1,6 1,2 80,4 57,9 43,7 72,0 75,5 Együtt 81,3 75,7 67,9 59,4 102,6 96,2 83,0 93,8 86,3 Nincs aktív kereső Munkanélküli van • • 1,2 4,4 • • • • 363,3 Csak inaktív kereső van 16,3 22,8 29,3 35,3 154,1 207,0 246,4 134,3 119,0 Csak eltartott van 2,4 1,5 1,6 0,9 67,8 78,6 42,6 115,9 54,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 110,1 115,1 113,6 104,6 98,6 1970-ben az egyszemélyes háztartások 48,4 százaléka volt aktív keresős, amely arány folyamatos és jelentős csökkenéssel 1994-re 20,1 százalékra mérséklődött, úgy, hogy a csökkenés mértéke az utolsó öt évben elérte a 14 százalékpontot, azaz csaknem annyi volt, mint a megelőző húsz évben összesen. Jelenleg a kétszemélyes háztartások 15,4 százalékában csak aktív kereső él, s további 27,8 százalékuk rendelkezik egy aktív keresővel, vagyis a kétszemélyes háztartások közel 43 százalékában él aktív kereső személy. Öt évvel korábban ez utóbbi arány éppen 10 százalékponttal volt magasabb, 1980-hoz képest az aránycsökkenés 19, 1970-hez viszonyítva pedig több mint 25 százalékpontos volt. 1994-ben a háromfős háztartások 46,5 százalékában élt két vagy három aktív kereső, 1990-ben ez az arány még 55,5 százalék volt, 1970ben és 1980-ban pedig egyaránt meghaladta a 60 százalékot. A négyszemélyes háztartások csaknem háromnegyedében az 1980. és az 1990. évi adatok szerint is legalább két aktív kereső élt. Ez az arány az utóbbi fél évtizedben jelentős mértékben megváltozott, 61,1 százalékra zuhant. A háztartásokat a bennük élők korösszetétele alapján vizsgálva látható, hogy az összes háztartásnak csaknem kétötöde, a család-háztartásoknak 53,0 százaléka fiatal- és középkorú személyekből áll. Az egygenerációs háztartások részesedése, tehát azoké, amelyekben csak fiatal-, csak középkorú vagy csak öregkorú személy él, 46,9 százalék, a család-háztartásokon belül ez az arány lényegesen alacsonyabb 29,7 százalék. Az eltérés magyarázata abban keresendő, hogy az igen nagy számú egyszemélyes háztartásokban természetszerűleg csak homogén korösszetétel fordulhat elő, így e háztartások jelentősen befolyásolják az összes háztartás korstruktúráját. Rendkívül magas, 64,8 százalékos arányt képviselnek az egycsaládos, egy szülő gyermekes háztartások körében a fiatal- és középkorú személyekből álló háztartások, ugyanis esetükben — a háztartás típusából adódóan — szinte minden esetben jelen van e két korosztály (szülő és gyermek). Az adatokból kitűnik, hogy ez a korösszetétel fordul elő a család-háztartások különböző típusai között a legtöbbször. Szintén jelentős számban fordulnak elő az ún. háromgenerációs háztartástípusok is, amelyek azonban elsősorban a többcsaládos háztartások jellemzői. A három- vagy többcsaládos háztartások mintegy felében, a kétcsaládosoknak pedig több mint harmadában van jelen mindhárom generáció. E két típushoz közelálló korösszetételben jellemzőket mutatnak azok az egycsaládos háztartások, amelyekben a családmagon kívül más személyek, elsősorban felmenő rokonok is élnek: az ilyen háztartások 48,9 százaléka háromgenerációs. 26