A népesség és a lakások száma és összetétele, 1995 (1995)

AZ ADATOK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - A háztartások és a családok főbb jellemzői

A háztartások a háztartásban élők korösszetétele szerint 1980 1990 A háztartások szinte Vizárólag lakásban laknak, az egyéb lakóegységben lakók aránya mindössze 0,1 százalék. (A továbbiakban — az egyéb lakóegységben lakó háztartások csekély száma miatt — csak azoknak a háztartásoknak a lakáshelyzetét elemezzük, amelyek lakásban élnek.) 1994-ben a lakásban lakó háztartások 87,2 százaléka tulajdonosként vagy annak rokonaként lakott a lakásban, öt évvel korábban hányaduk a háromnegyed részt sem érte el (73,6 százalék), 1980-ban pedig még csupán 68,6 százalék volt. A lakáshasználati jogcímben bekövetkezett változások szoros összefüggésben vannak az önkormányzati lakások privatizációjával, valamint az állami lakásépítés minimálisra csökkenésével. A nyolcvanas évek második felében megindult a tanácsi lakások elidegenítése, és visszaszorult az állami erőforrásból épített lakások aránya. Ez tükröződik az 1980—1990 közötti időszak arányváltozásaiban. A kilencvenes években e tendencia erősödése következtében fokozódott a tulajdonosi jogcímen lakó háztartások részesedése, míg a bérlőként élőké lényegében ugyanilyen arányban csökkent. 1994-ben száz háztartásból már csupán minden nyolcadik lakott bérlőként (vagy annak rokonaként), az al- és ágybérlőként, illetve az egyéb jogcímen (jogcím nélküliként, szívességi lakáshasználóként stb.) lakók hányada együttesen sem érte el az 1 százalékot. Az évtized második felében a lakásprivatizáció folytatása, valamint az állami lakásépítés továbbra is csekély hányada miatt a tulajdonosként lakó háztartások arányának további — vélhetően némileg csökkenő ütemű — emelkedése várható. 27