A népesség és a lakások száma és összetétele, 1995 (1995)

AZ ADATOK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - A háztartások és a családok főbb jellemzői

A száz háztartásra jutó személyek száma mellett a háztartások nagyságát a bennük élők száma alapján is vizsgálhatjuk. Látható, hogy a háztartások számának csökkenésével összhangban 1990 óta az egy-, kettő-, illetve háromtagú, valamint a legnagyobb (nyolc- vagy többtagú) háztartások száma is csökkent, viszont — ha csekély mértékben is — nőtt a négy-hét személyt magukba foglaló háztartásoké. Az egyes háztartástípusoknak az összes háztartáson belüli arányai nem mindig követik a háztartástípusok számbeli alakulásának az irányát. Ez abból adódik, hogy az egyes típusokhoz tartozó háztartások volumene nem azonos mértékben változott. Például az egy személyből álló háztartások számának a csökkenése ellenére is nőtt e háztartásoknak az összes háztartáson belüli súlya, a legnépesebb háztartások számának változásai (a héttagúak száma nőtt, az ennél népesebbeké csökkent) pedig nem vonták maguk után a háztartások részesedésének a módosulását. A háztartásoknak a bennük élő személyek száma szerinti aránymódosulásai ellenére a kéttagú háztartások túlsúlya megmaradt (28,5 százalék), s továbbra is megközelítik az egyötödnyi hányadot a háromtagú háztartások. Nőtt a négy személyt magukba foglaló háztartások aránya, s 1994 őszén részesedésük már csupán 1,3 százalékponttal maradt el a háromtagúak hányadától (18,6, illetve 19,9 százalék). Ez utóbbi jelenség okai között mindenképpen megemlíthető a házaspáros családok számának emelkedése az egy szülő gyermekkel típusúak rovására, valamint a kétgyermekes családmodell mindinkább általánossá válása. Jelenleg a háztartások több mint felében egy vagy két személy él (53,0 százalék). 1970ben ugyanez az arány még csupán 43,2 százalék, 1980-ban pedig 47,7 százalék volt. Huszonöt év alatt a háromtagú háztartások hányada 23,9 százalékról — 4 százalékpontos csökkenéssel — 19,9 százalékra esett vissza, s szintén jelentősen mérséklődött a hat vagy több személyt magukba foglaló háztartások részesedése is. Ez utóbbiak aránya negyedszázad alatt nem egészen a felére, 5,5 százalékról 2,5 százalékra mérséklődött. Az ország gazdasági helyzetének az utolsó öt évben bekövetkezett változásai a háztartásokban élők gazdasági aktivitás szerinti összetételében is éreztetik a hatásukat. Az 1970 és 1980 között eltelt tíz év alatt 6 százalékponttal, a következő évtizedben pedig 8 százalékponttal csökkent azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol legalább egy aktív kereső élt. A tendencia felgyorsulását jelzi, hogy az 1990-es évtized első felében a csökkenés mértéke ismét elérte, illetve némileg meg is haladta a 8 százalékpontot, ami azt jelenti, hogy az aktív keresővel rendelkező * / 1 24 A háztartások tagszámának változása Százalék 3 4 5 személyes háztartások aránya 1970 1980 1990 1994