A népesség és a lakások száma és összetétele, 1995 (1995)

AZ ADATOK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - Gazdasági aktivitás, foglalkozási összetétel

Az aktív keresők a tevékenység jellege szerint, 1980—1994 Százalék Tevékenység jellege 1994 Fizikai foglalkozású Szellemi foglalkozású Összesen 70,2 29,8 100,0 66,5 33,5 100,0 64,0 36,0 100,0 Joggal felvethető, hogy az utóbbi években több területen tapasztalt visszaesés nem áll összhangban a szellemi tevékenységet végzők arányának további növekedésével. Figyelembe kell azonban venni, hogy a visszaesés 1994-ig főleg az anyagi termelés szféráját érintette, és nem a szolgáltatásokat, ahol a szellemi tevékenységek döntő szerepet játszanak. A foglalkozási struktúra alakulásának megfigyelése érdekében az 1990. évi népszámlálás anyagából vett 2 százalékos képviseleti minta adatai a jelenleg érvényes foglalkozási osztályozási rendszer (FEOR—93) besorolásai szerint átkódolásra kerültek. Ennek alapján a foglalkozási összetételt meghatározó főbb jellemzők 1990-re és 1994-re vonatkozóan kielégítő pontossággal egybevethetők. A nemzetközi standardon alapuló FEOR—93 szerinti feldolgozás egyúttal a társadalmi rétegződés bizonyos változásainak a nyomonkövetésére is felhasználható. Az aktív keresők foglalkozási főcsoport szerint, 1990, 1994 Százalék Foglalkozási főcsoport 1994 Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők 7,1 5,3 Egyetemi, főiskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásúak 9,1 10,2 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásúak 11,9 12,4 Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozásúak 6,8 7,1 Szolgáltatási jellegű foglalkozásúak 9,3 14,7 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásúak 4,0 3,6 Ipari és építőipari foglalkozásúak 25,8 24,8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 13,3 10,7 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásúak 10,6 9,8 Fegyveres erők, fegyveres testületek foglalkozásaiban dolgozók 2,3 1,3 Összesen 100,0 100,0 Az 1990-es évek első felében megfigyelhető a magasan kvalifikált értelmiségi réteg jelentőségének növekedése. Más szellemi rétegek aránya — összhangban az előbbiekben elmondottakkal — némileg szintén nagyobb lett. Az átalakulással együtt járó folyamatok, mint például az államigazgatásban végrehajtott átszervezések, a különböző intézmények összevonását, megszűnését eredményező rendelkezések ugyanakkor bizonyosan hozzájárultak a vezetők rétegének szűkebbé válásához. A vázolt strukturális átalakulással összhangban áll a szolgáltatási jellegű foglalkozások előretörése, ellentétben az anyagi termelő tevékenységekkel. 20