1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok a 2 %-os képviseleti minta alapján (1991)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE - C/ Lakáshelyzet, a népesség lakásviszonyai

Az építési év szerinti adatokból következtethetünk a lakásépítésben használatos falazóanyagok, illetve az építési technológia változására is. A tégla, a kő és a kézi falazóelem a leggyakoribb építőanyag, ami egyértelmű következménye annak, hogy minden időszakban a családi ház jellegű épületek száma a legmagasabb. Ebben az építési formában ugyanis az újabb technológiák, mint a paneles, vagy a közép- és nagyblokkos építés Magyarországon még jószerint kísérleti stádiumban vannak, számarányuk egyelőre jelentéktelen. A korszerű építési módok hazánkban 1945-1959 között jelentek meg. A következő évtizedben az ily módon épített lakások részaránya már 19 h, az 1970-es években pedig már közel 45 H. A lakásépítések csökkenése a nyolcvanas években az ilyen technológiával épített lakások számát is apasztotta, de arányuk az összes építésből változatlan maradt. A vályog, sár vagy döngölt föld falazatú lakások építése 1960 után rohamosan visszaesett, 1980 utáni részarányuk pedig már egészen jelentéktelen (0,9 h). A fa falazóanyagként való felhasználása Magyarországon elenyésző mértékű (összesen 0,3 h). A lakások túlnyomó többségében (92 h) a lakók egy háztartást alkotnak. Az ilyen lakások száma 10 évvel ezelőtt majdnem 290 ezerrel volt kevesebb, de ez akkor is hasonló arányt (90 Vot) jelentett. A két háztartás által lakott lakások 1980-ban is kis aránya (8 %) ma már csak 5 h, a három vagy több háztartás életteréül szolgáló lakások száma pedig csak azért nem elhanyagolható, mert lakóik száma közel 100 ezer. Az egy háztartás által használt lakások mintegy háromnegyedében egy család található, két vagy több család csak 3 Vukban fordul elő. Lényegesen gyakoribb viszont az olyan lakás, ahol a háztartás családot nem alkotó személyekből áll (közel egynegyed). A kisebb (1-2 szobás) lakásokban általában egy háztartás lakik, két vagy több háztartás inkább a nagyobb (3-4 szobás) lakásokban jellemző. A háromszobás lakások 9 Vában, a négyszobásoknak pedig már 15 Vában él két vagy több háztartás. 54. A lakott lakások a háztartások és családok száma, valamint szobaszám szerint, százalékban A lakásban lakó háztartások és családok száma Összesen 1 1 1/2 2 2 1/2 3 3 1/2 4-X A lakásban lakó háztartások és családok száma Összesen szobás 1 háztartásban 68,5 1 család 67,6 46,8 67,4 71,2 76,8 75,2 73,8 68,5 2 vagy több család 2,7 0,8 1,5 2,2 4,3 5,1 6,8 8,4 Nem család-háztartás 22,0 46,1 24,5 19,7 11,3 10,0 6,3 6,6 Együtt 92,4 93,7 93,4 93,1 92,4 90,3 86,8 83,5 2 háztartásban 2 vagy több család 2,1 0,5 1,3 1,8 2,6 4,1 5,9 8,0 Nem család-háztartás 1,0 1,3 1,0 1,0 0,7 0,7 0,9 0,9 Család és nem család-háztartás 2,1 1,0 1,8 1,9 2,6 3,2 4,3 4,3 Együtt 5,2 2,8 4,1 4,8 5,9 8,1 11,1 13,2 3 vagy több háztartás 0,4 0,2 0,2 0,4 0,6 0,6 1,3 2,3 Lakás lakónépesség nélkül 1,9 3,3 2,3 1,8 1,1 1,0 0,8 1,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Az egyes lakásokban lakó háztartások és családok száma a mennyiségi lakásigények egy részére is magyarázattal szolgálhat. Nem tévedünk nagyot, ha abból indulunk ki, hogy minden család előbb-utóbb önálló lakásban szeretne élni. Ez a feltételezés helytálló lehet azon lakásokra is, amelyekben külön háztartásban családok és családot nem képező személyek élnek együtt. És végül a három vagy több háztartásos lakásokról is jogosan állíthatjuk, hogy lakóik potenciális lakásigénylők. A felsorolt kategóriákba 270 ezer lakás tartozik, lakóik száma pedig meghaladja az 1 millió 370 ezret. Ez lakásonként átlagosan 5-nél több 44