1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok a 2 %-os képviseleti minta alapján (1991)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE - C/ Lakáshelyzet, a népesség lakásviszonyai

lakót jelent, ami igen magas laksűrüségnek számít, így tehát a feltételes módban megfogalmazott lakásigény minden bizonnyal valós. A lakók korösszetétele szerint a leggyakoribb a fiatal- és középkorúak által közösen lakott lakás (38 h), emellett még azok a lakások tesznek ki jelentősebb hányadot (20 Vot), amelyekben csak öregkorúak laknak. A közös lakásban élő fiatalok és középkorúak szánaránya 52 a csak öregkorú lakók aránya viszont mindössze 11 %. A fiatal- és középkorúak által lakott lakások 55 Va összkomfortos, szemben a csak idősek által lakott lakásokkal, amelyeknek 36 Va komfort nélküli. A lakók megoszlása szerint második helyen azokat a lakásokat kell említeni, amelyekben mindhárom korcsoport képviselői jelen vannak (13 %). Ezek a lakások jó minőségűek, jól felszereltek: 44 Vuk összkomfortos, 31 Vuk pedig komfortos. Azok a lakások, amelyekben öregkorú lakó (is)-van, közel háromnegyed részükben egy-, másfél- vagy kétszobásak. A csak öregkorú személyek által lakott lakások egyharmada egyszobás. A csak fiatalok által használt lakásoknak majdnem fele összkomfortos, közöttük legnagyobb számban a kétszobásak vannak, arányuk 30 V A lakások 55 Vában, közel 2 millió lakásban találkozhatunk fiatalkorú lakókkal, számuk a velük élő idősebbekkel együtt megközelíti a 7 millió 400 ezret. 55. A lakott lakások a lakók korösszetétele és részletes komfortosság szerint, százalékban Megnevezés Összesen Csak Fiatalés középFiatalKözépFiatal-, középLakás lakónépesség nélkül Megnevezés Összesen fiatalközépöregFiatalés középés öregLakás lakónépesség nélkül Megnevezés Összesen korú lakóval Lakás lakónépesség nélkül Lakások 100,0 6,5 13,8 20,1 38,4 2,1 9,4 7,8 1,9 Lakók 100,0 6,2 7,8 10,7 51,7 2,2 8,2 13,2 Komfortosság 30,7 Összkomfortos 39,5 47,5 34,6 16,5 54,6 29,9 28,1 44,4 30,7 Komfortos 29,9 27,5 32,7 30,9 26,4 37,2 37,3 31,0 30,8 Félkomfortos 8,6 5,6 9,3 11,8 6,6 10,4 10,6 9,4 6,6 Komfort nélküli 10,6 14,9 19,3 35,9 9,9 19,9 21,2 12,9 27,4 Szükség- és egyéb lakás 3,4 4,5 4,1 4,8 2,5 2,5 2,7 2,3 4,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A korösszetétel szerinti laksűrűség a csak öregek által lakott lakásokban a legjobb: 100 lakásra számítva 147 fő, aminek az az oka, hogy sok időskorú személy él egyedül (400 ezer fő). A csak középkorúak által lakott lakásokban is hasonló a helyzet, minthogy ezekben is elég gyakran egyedülálló a lakó. A kétgenerációs lakóösszetételnél az országos átlagnál rosszabb laksúrúségi értékeket is kapunk, mivel ezekben a lakásokban már legalább két személy él. A legkedvezőtlenebb helyzet a fiatalok és középkorúak együttélése, valamint a hármas korösszetétel esetén tapasztalható. Ezekben a lakásokban leggyakrabban négy vagy öt lakó él, ennek megfelelően a laksűrűségi mutató igen magas: 373, illetve 471 fő. Ezt csak részben enyhíti ezen lakások nagyobb alapterülete, ugyanis a nagyobb lakószám következtében az egy lakóra számított lakás-, illetve szoba-alapterület ezekben a korösszetétel-kategóriákban a legalacsonyabb. 45