1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok a 2 %-os képviseleti minta alapján (1991)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE - C/ Lakáshelyzet, a népesség lakásviszonyai

C/ Lakáshelyzet, a népesség lakásviszonyai Magyarország lakásainak száma 1990. január l-jén 3 millió 817 ezer volt, 275 ezerrel több, mint az előző népszámlálás időpontjában. Ez a 8 Vot megközelítő gyarapodás azonban jelentősen elmarad a korábbi évtizedekben megfigyelt 12-14 Vos növekedési ütemtől. Az egymást követő népszámlálások alkalmával összeírt lakások számának emelkedése a II. világháború utáni évtizedekben sem számszerűen, sem arányát tekintve még egyszer sem volt ilyen alacsony. A visszaesés fő oka az, hogy az 1980-as évekre a lakásépítések fokozatos csökkenése a jellemző. Az 1980 óta épített lakásoknak közel 60 H-a még az évtized első felében készült, és a második öt évben épültek megoszlása sem időarányos, hanem ebben is megmutatkozik a csökkenő tendencia: a legkevesebb lakás 1989-ben épült (mintegy 6 H). 42. A lakásállomány alakulása Év Lakás (1000-ben) Növekedői; Időszak szám (1000-ben) százalék 1949 2467

a

/ 1960 2758 1949-1959 291 11,8 1970 3122 1960-1969 365 13,2 19B0 3542 1970-1979 420 13,5 1990 3817 1980-1989 275 7,8 a/ A jelenlegi lakásfogalom szerint 2385. A lakások számának emelkedése településtípusonként eltérő. Az összes gyarapodás kétharmada a vidék városaira jut, ami igen dinamikus fejlődés, mivel ez a településtípus az ország lakásállományából csak kisebb hányaddal (42 Vkal) részesedik. Budapest növekedése összhangban áll nagyságával, azaz egyaránt 21 Vot tesz ki a lakásállományból, illetve annak gyarapodásából is. A községi lakásállomány növekménye mindössze 2 Vos. 43. A lakásállomány alakulása településtípusonként Településtípus Lakás (100-ben) Növekedés Településtípus 1980 1990 szám (1000-ben) százalék Budapest 727 7B4 57 7,9 Városok 1404 1592 109 13,5 Községek 1412 1441 29 2,0 Összesen 3542 3817 275 7,B 37