1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok a 2 %-os képviseleti minta alapján (1991)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE - B/ A háztartások és a családok főbb jellemzői

A népességen belül az aktív keresők arányának csökkenő és az inaktív keresők hányadának emelkedő tendenciája a háztartások keresők szerinti összetételében is változásokat eredményezett. 1980 óta 33 V kal emelkedett azoknak a háztartásoknak a száma, amelyekben csak inaktív kereső (esetleg eltartottjával) él, miközben 8 Vkal csökkent azoké, amelyekben aktív kereső van. Ezek a változások a népességszám jelentős csökkenése mellett mentek végbe. Az aktív keresős háztartások aránya — többek között — azért is csökkent, mert főleg közülük kerültek ki a csak munkanélkülieket magukban foglaló — az összes háztartás 1 Vát kitevő — háztartások. (A munkanélkülit magukban foglaló háztartásokban a munkanélküli mellett inaktív kereső és/vagy eltartott személy is élhet a háztartásban.) Emellett meg kell említeni, hogy a háztartások egy részében azért nincs aktív kereső, inert az aktív kereső a munkavégzés miatt családjától ideiglenesen távol, rendszerint munkásszálláson vagy albérletben él. A változások következtében 24 Vról 32 Vra nőtt az aktív kereső nélküli háztartások hányada, úgy, hogy eközben változatlan maradt a csak eltartottakból álló háztartások aránya (1,5 %). Az aktív keresős háztartások arányának csökkenése azonban nem új keletű folyamat, az már a nyolcvanas évek előtt is megfigyelhető volt, 1970-ben például arányuk még 81 h az 1980. évi 76, illetve a jelenlegi 68 Vkal szemben. A háztartások 30 %-ában egy, további 30 Vában kettő, 7 Vában pedig három aktív kereső él. Ugyancsak 30 "o azoknak a háztartásuknak az aránya, ahol suiii aktív kereső, sem munkanélküli nincs, de van inaktív kereső. Az elmúlt tíz évben 12 Vkal mérséklődött a két aktív keresős, 14 Vkal a három aktív keresős háztartások száma, míg a négy vagy több aktív keresővel rendelkezőké közel 30 Vkal esett viszsza. Eközben harmadával emelkedett a csak inaktív keresőt magukba foglaló, valamint 6,5 Vkal a csak eltartottakból álló háztartások száma. E tendencia azonban nem a hetvenes években mutatkozott változások folytatásaként jelentkezett, hiszen ekkor a két aktív keresős háztartások száma 11 Vkal nőtt, a három aktív keresőseké pedig szinte nern változott. A mutatók romlásának okai között első helyen lehet említeni a népesség korösszetételére mind kedvezőtlenebbül ható folyamatokat, valamint a népesség számának nagymértékű csökkenését is. A háztartások keresők szerinti összetételének változását szemléletesen tükrözi az is, hogy az elmúlt évtizedben 17 fővel (133-ról 116-ra) mérséklődött a 100 háztartásra jutó aktív keresők száma. Figyelemre méltó, hogy az ezt megelőző évtizedben a csökkenés mértéke jóval alacsonyabb, mindössze 10 fő volt. Még szemléletesebben tükröződnek a változások a magánháztartásban élő 100 aktív keresőre jutó inaktív keresők és eltartottak együttes számát vizsgálva: míg a nyolcvanas években 18 fővel (109-ről 127-re) nőtt a mutató értéke, addig 1970 és 1980 között a növekedés mindössze 3 fő volt. 34. A háztartások az aktív keresők száma szerint Aktív keresők száma Szám (1000-ben) Az összes háztartás százalékában Index: Aktív keresők száma Szám (1000-ben) Az összes háztartás százalékában 1900 1990 Aktív keresők száma 1970 1980 1990 1970 1980 1990 1970=100,0 1980=100,0 1. 1192 1155 1140 35, 3 31, ,1 29,9 96,9 95, ,6 98,7 88,3 2 1152 1282 1132 34, 1 34, ,5 29,7 111,3 98, ,3 98,7 88,3 3 296 294 254 8, 0 7, ,9 6,7 99,3 85. ,8 86,3 4-X 106 85 61 3, 1 2, ,3 1,6 00,4 57, ,4 71,5 Nincs aktív kereső Munkanélküli van . 39 1,0 Csak inaktív kereső van 550 847 1131 16, ,3 22 ,8 29,6 154,1 205 ,6 133,4 Csak eltartott van 82 55 59 2, ,4 1 ,5 1,5 67,0 72 ,2 106,5 A háztartásoknak a keresők száma szerinti összetételét vizsgálva megállapítható, hogy — összefüggésben a népesség öregedési folyamatával - Budapesten a legalacsonyabb (105 fő) a 100 háztartásra jutó aktív keresők száma, míg a háztartásokban élő 100 aktív keresőre jutó inaktív keresők és eltartottak 30