1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok a 2 %-os képviseleti minta alapján (1991)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE - A/ A népesség főbb jellemzői

tös növekedést mutatott a közlekedési, postai és távközlési munkakört ellátók száma is; ilyen jellegű foglalkozást egyharmaddal többen folytattak 1980-ban, mint 1970-ben. Az ipari foglalkozásúak állományának kismértékű növekedése (4 %) az 1970-es évtizedben már jelezte az extenzív jellegű iparfejlesztés periódusának a lezárulását. Az 1980-as években a lassúbbá vált gazdasági fejlődés, majd az évtized utolsó éveiben a források beszűkülése miatti erőteljes beruházási, termelési visszafogás és a külgazdasági kapcsolatokat érintő említett problémák következtében 1980-1990 között — a kereskedelmi és vendéglátóipari, valamint a vízgazdálkodási, egészségügyi és szolgáltatási foglalkozásúakat kivéve — valamennyi foglalkozási főcsoportban visszaesés mutatkozott. Tíz év alatt — évtizedek óta először — mintegy 260 ezer fővel csökkent az ipari és építőipari foglalkozásúak száma. A mezőgazdasági fizikai dolgozóknál a korábbinál számszerűen kisebb (230 ezres), arányát tekintve azonban jelentős (46 Vas) csökkenés következett be. Kismértékű növekedés az un. "tercier" jellegű feladatokat ellátók körében mutatkozott. A kereskedelmi és vendéglátóipari foglalkozásúak száma 1980-1990 között 33 ezerrel, a vízgazdálkodási, egészségügyi és szolgáltatási munkaköröket ellátóké pedig 17 ezerrel gyarapodott. A szakképzetlen dolgozók csoportját képező "egyéb fizikai foglalkozásúak" állománya ugyanezen időszak alatt - hasonlóan az előző évtizedhez — 112 ezres csökkenést mutatott. 1980-ról 1990-re az ipari, az építőipari és a mezőgazdasági foglalkozású nődolgozók száma nagyobb mértékben csökkent a férfiakénál. 1990-ben az 55 éves és idősebb dolgozók aránya csak a mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak csoportjában érte el a 6 Vot, a többi fizikai foglalkozási főcsoportban ennél is alacsonyabb volt. A különböző foglalkozási főcsoportokban dolgozó középkorúak (30-54 éves) aránya 60-73 h között mozgott. A fiatalok aránya a legtöbb területen viszonylag alacsony volt. A fizikai tevékenységen beiül az egyes foglalkozási főcsoportokban dolgozók arányának változásában bizonyos mértékben a gazdasági szerkezet átalakulása is tükröződik. 1970-ben a mezőgazdasági foglalkozásúak a fizikai dolgozók rétegének közel negyedét jelentették, 1990-ben már a tizedrészt sem érték el. Az ipari és építőipari munkakört ellátók együttes aránya 1970-1980 között 6, 1980 után már csak 1 százalékponttal nőtt. A szolgáltatás jellegű tevékenységet folytatók hányada az 1970. évi közel 13 Vról 1990-re majdnem megduplázódott (22 h). 25. A fizikai foglalkozású aktív keresők foglalkozási főcsoport szerint Foglalkozási főcsoport Szám (1000 fő) Százalék Foglalkozási főcsoport 1970 1980 1990 1970 1980 1990 Ipari 1222 1273 1083 32,5 35,7 36,7 Építőipari Mezőgazdasági

3' 341 405 333 9,1 11,4 11,3 Építőipari Mezőgazdasági

3' 913 505 275 24,3 14,2 9,3 Közlekedési, postai és távközlési 218 289 253 5,8 0,1 8,6 Kereskedelmi és vendéglátóipari 175 239 272 4,6 6,7 9,2 Vízgazdálkodási, egészségügyi és szolgáltatási 82 119 136 2,2 3,3 4,6 Anyagmozgatógép-kezelő, árukezelő 135 156 137 3,6 4,4 4,6 Egyéb fizikai 674 575 463 17,9 16,2 15,7 Összesen 3759 3560 2952 100,0 100,0 100,0 a/ Mezőgazdasági segédmunkásokkal együtt. A szellemi foglalkozású dolgozók között az elmúlt húsz évben legjelentősebben (48 Vkal) az egészségügyi és kulturális munkakört betöltők száma növekedett. Körükben a létszámgyarapodás több mint 90 Va (103 ezer fő) a nődolgozók számát növelte. Jelentős volt még az állománynövekedés a számviteli, ügyviteli kategóriába tartozók között (25 h) és az igazgatási, gazdasági munkakört ellátóknál (22 h). A műszaki foglalkozásúak száma viszont mindössze 4 Vkal gyarapodott. 23