1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok a 2 %-os képviseleti minta alapján (1991)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE - A/ A népesség főbb jellemzői

24. Az aktív keresők tevékenységi főcsoport szerint Tevékenységi főcsoport Szám (1000 fő) Százalék Tevékenységi főcsoport 1970 1980 1990 1970 1980 1990 Fizikai foglalkozású Szellemi foglalkozású 3759 1230 3560 1508 2952 1516 75,3 24,7 70,2 29,8 66,1 33,9 Összesen 4989 5069 4467 100,0 100,0 100,0 Jelentős módosulás következett be mind a fizikai, mind a szellemi foglalkozásúak korösszetételében is. A munkalehetőségek beszűkülése által is indokolt nagymértékű nyugdíjba vonulás következtében a fizikaiak körében húsz év alatt közel 10 százalékponttal csökkent az 55 éves és idősebb munkavállalók aránya, a szellemiek között az ugyanilyen korúak fogyása kisebb mértékű, mindössze 4 százalékpont volt. Az ifjúsághoz tartozók (14-29 évesek) aránya a fizikai foglalkozású aktív keresők körében 1970-ről 1990-re lényegesen nem változott, (33 Vkal szemben 30 H). A szellemi munkakörökben dolgozó fiatalok hányada az 1970. évi valamivel több mint egyharmadról 1990-re egyötödre mérséklődött. Mindkét tevékenységi főcsoport esetében elmondható, hogy a középkorúak aránya jelentősen nőtt, a fizikaiak vonatkozásában a 30-54 évesek aránya az 1970. évi 52 Vról 1990-re 66 Vra módosult, ugyanez az arány a szellemiek körében 58, illetve 75 volt. A fizikai foglalkozású aktív keresők alap-állománycsoport szerinti összetétele az elmúlt húsz évben a szakképzett dolgozók javára módosult. A vizsgált időszakban bekövetkezett változásokat az 1970-es évtizedben más hatások idézték elő, mint az 1980-as évtizedben, különösen annak második felében. Az 1970es évtizedben lényegében a műszaki-gazdasági fejlődés által támasztott igényekkel összhangban, illetve a nehéz fizikai munkák gépesítésére tett erőfeszítések hatására következett be a szakképzett munkaerő számszerű növekedése (1970-ről 1980-ra a szakmunkások száma 21 Vkal, a betanított munkásoké egytizeddel nőtt), miközben a segédmunkások csoportja a felére csökkent. Az 1980-as évtized elején a gazdaság fejlődésének megtorpanása, majd az évtized második felében a hazai termelés visszaesése, a beruházások viszszafogása, továbbá a belső piac és a környező KGST országok fizetőképes keresletének rohamos csökkenése eredményeképpen a szak- és betanított munkások körében is visszaesés jelentkezett; 1990-ben a magyar i gazdaságban 7 Vkal kevesebb szakmunkás, 25 Vkal kevesebb betanított munkás és 35 Vkal kevesebb segédmunkás dolgozott, mint 1980-ban. A számszerű csökkenés mellett a szakmuni.ások aránya a fizikai dolgozók körén belül tovább növekedett. A fizikai dolgozók fele 1990-ben szakmunkás munkakört látott el, ugyanez az arány 1970-ben egyharmad volt. A betanított munkások aránya 1970-1980 között 35 Vról 41 Vra növekedett, majd némileg viszszaesett, 1990-ben 38 Vot tett ki. A segédmunkásoknál folyamatos csökkenés tapasztalható, arányuk a 20 évvel korábbinak a felét sem éri el (28 Vkal szemben 12 '-,). A fizikai foglalkozásúak 1970-1990 közötti állománycsökkenése összességében valamivel meghaladta a 800 ezer főt. E jelentős csökkenés egynegyede az időszak első évtizedére jutott és az két foglalkozási főcsoportban jelentkezett: egyrészt a mezőgazdasági foglalkozásúaknál (több mint 400 ezerrel), másrészt az egyéb fizikai foglalkozásúaknál (9B ezerrel). Ez utóbbiak olyan munkaköröket látnak el, amelyekhez általában semmiféle képesítés nem szükséges (anyagmozgatók, rakodók, takarítók, segédmunkások stb.). Az 1970-es évtizedben az ilyen jellegű munkakörben dolgozók számának csökkenése egyrészt az anyagmozgatás gépesítésének kezdetét, másrészt a lakosság magasabb szintű munkavégzés iránti igényének fokozódását jelezte. Ebben az évtizedben a valamilyen képesítéshez kötött, vagy betanulást igénylő nem mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak száma még jelentősen, több mint 300 ezerrel emelkedett. A növekedés mértéke a vízgazdálkodási, egészségügyi és szolgáltatási, valamint a kereskedelmi és vendéglátóipari foglalkozásúaknál volt a legjelentősebb (45, illetve 37 h). Ebben a lakosság kulturáltabb ellátására irányuló törekvés, az idegenforgalom fokozódása, a kereskedelmi hálózat bővülése jutott kifejezésre. Ugyancsak jelen22