1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok a 2 %-os képviseleti minta alapján (1991)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE - A/ A népesség főbb jellemzői

E növekedéshez hozzájárult az is, hogy az 1980-as években az összhallgató létszám több mint fele az egyetemihez képest általában rövidebb tanulmányi idejű főiskolákon tanult. Elősegítette a szintbeli eltolódást az is, hogy az egyetemi diplomások halandósága — magasabb átlagos életkorúk iniatt — lényegesen meghaladja a nem egyetemi végzettségűekét. A felsőfokú iskolai végzettségűek közel 700 ezres csoportján belül több mint egyharmad az oktatási, tudományos, közművelődési oklevelesek aránya, egynegyedük műszaki, egyaránt 8 % körüli az agrártudományi, a közgazdasági, illetve az egészségügyi és 5 Vuk a jogtudományi végzettségű. Az elmúlt évtized alatt ez utóbbiak hányada a diplomások körében — az idős, nagylétszámú jogász nemzedék fokozottabb kihalásának következtében — szinte ugyanannyival csökkent, mint amennyivel a közgazdasági diplomát szerzetteké növekedett. A számítástechnikai végzettségűek aránya 0,3 %-ról 1 Vra nőtt. A más jellegű diplomával rendelkezők részarányai érdemlegesen nem változtak. A diplomások végzettség jellege szerinti megoszlásában nemenként sajátos eltérések tapasztalhatók. A jogtudományi végzettségű férfiak arányának csökkenése mellett az ilyen jellegű oklevelet szerzettek hányada a diplomás nők között mérsékelten tovább emelkedett. Ugyanakkor a férfiak részvétele a műszaki pályákon tovább nő, 100 diplomás férfi közül 37 műszaki végzettségű, 3-mal több, mint az évtized elején volt. A nők között e mutató értéke 12-ről 10-re csökkent. 15. A befejezett felsőfokú iskolai végzettségű népesség a végzettség jellege és nemek szerint, százalékban Jelleg Összesen Férfi Nő Összesen Férfi Nő Jelleg 1980 1990 Ipari és építőipari 22,7 30,7 10,7 22,5 33,4 9,2 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási 9,1 12,6 3,9 7,6 10,9 3,5 Közlekedési, postai, távközlési 1,2 1,6 0,5 1,3 2,0 0,5 Kereskedelmi 1,1 0,9 1,3 1,4 1,1 1,6 Közgazdasági 6,6 5,8 7,8 7,5 6,8 8,3 Számi tástechnikai 0,3 0,2 0,5 1,0 0,9 1,1 Pénzügyi, számviteli 1,2 0,9 1,8 2,0 1,3 2,8 Vízgazdálkodási, szolgáltatási 1,1 1,4 0,6 1,1 1,6 0,5 Egészségügyi 8,6 7,5 10,2 8,0 5,6 10,8 Oktatási, tudományos, közművelődési 36,4 22,8 56,8 36,0 19,9 55,4 Művészeti 1,8 1,0 1,8 1,9 2,1 1,8 Jogtudományi, igazgatási 6,5 8,6 3,3 5,4 6,6 3,8 Egyéb 3,4 5,2 0,6 4,5 7,8 0,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A városok és a községek lakóinak iskolázottsági szintje az elmúlt évtizedek során fokozatosan közelített egymáshoz. Jelenleg a községek 15 éves és idősebb népességének 69 H-a végezte el az általános iskola 8. osztályát, az ilyen végzettségűek aránya a fővárosban 88 4 százalékponttal alacsonyabb, mint a vidéki városokban. A 18 éves és idősebb népesség körében a legalább középiskolai végzettséggel rendelkezők hányada a fővárosban 48 a többi városban 35 h, a községekben pedig csak 16 h. 13