Az 1984. évi mikrocenzus adatai (1985)

I. ÖSSZEFOGLALÓ

A fizikai foglalkozású aktiv keresők száma 1980 óta - a korábbinál gyorsabb ütemben 6 %-kal csökkent, a szellemi tevékenységet végzőké pedig - az 1970-es évtizedben tapasztaltnál mérsékeltebben - 3 %-kal növekedett. A fizikai foglalkozásúak összetétele a szakképzett dolgozók javára módosult, ma már a fizikai dolgozók közel fele szakmunkás munkakört lát el. - Az aktiv keresők osztály- és rétegtagozódásának változása a korábbi évtizedhez képest mérsékelt volt. A háztartások osztály- és rétegtagozódásában csak árnyalatnyi változások jelentkeztek, továbbra is a homogén munkásháztartások alkotják a legnagyobb csoportot. A heterogén összetételű háztartások közül jelenleg is az a csoport a legjelentősebb, ahol a háztartáson belül munkások, értelmiségiek vagy egyéb szellemi dolgozók élnek. A társadalmi fejlődésnek megfelelően egyre több az úgynevezett vegyes összetételű háztartás, ami arra utal, hogy a társadalmi előítéletek egyre kevésbé befolyásolják a párválasztást, illetve a gyermekek pályaválasztását. - Az aktiv keresők, valamint a nappali tagozaton tanuló diákok nagy része a munkába, illetve iskolába járás kapcsán jelentős időt fordit közlekedésre. Külön csoportot képeznek azok, akiknek lakóhelye és munkahelye nem azonos településen van, ők az ingázók. Az 1970-es évtizedben az ingázó aktiv keresők számának növekedése lelassult, az elmúlt években pedig számuk és arányuk mérsékelten csökkent. Nagyon népes társadalmi csoportról van szó, az aktiv keresőkön belüli arányuk 22 % /1980-ban 24 % volt/. Az elmúlt öt évben a fiatalabb korosztályokba tartozó ingázók száma erőteljesen csökkent. Ez az életforma nem könnyű. Az érdekeltek többsége - saját bevallása szerint - azért kényszerül erre, mert lakóhelyén nem talál munkalehetőséget. Egy jelentős részük pedig azért, mert képzettségének, fizikai adottságainak, anyagi igényeinek megfelelő munkahely nincs az adott településen. Az aktiv keresők jelentős hányadának /28 %-ának/ egy óránál több időt kell naponta a munkába járáshoz utazásra fordítania. Különösen megterhelő az utazás azok számára /750 ezer aktiv kereső/, akik az emiitett okból másfél óránál hosszabb ideig utaznak naponta. Ez utóbbiak 60 %-a az ingázók köréből kerül ki. A közlekedési eszközzel utazók 88 %-a csak egy jármüvet vesz igénybe. Budapesten ez másként alakul, a jármüvei utazók közel egyharmadának legalább kétféle jármüvei kell utaznia, hogy munkahelyére eljusson. A nappali tagozaton tanulók egynyolcada egy óránál több időt fordit naponta arra, hogy elérjen az iskolába és onnan haza. Közülük a legkedvezőtlenebb helyzetben azok vannak /122 ezer fő/, akiknél az utazás napi másfél óránál többet von el a szabadidőből. Különösen a szakmunkásképző iskolák és középfokú szakiskolák tanulóinak helyzete nehéz - nyilván az intézményhálózat egyenetlen telepitése miatt-, mivel közülük 45 % egy óránál hosszabb ideig utazik naponta. - Hazánkban 2,6 millió nyugdijaskoru és ennél fiatalabb, de már nyugdijban levő személy él. A nyugdijasok száma 2,2 millió, 960 ezer férfi és egy és negyed millió nő. A nyugdijaskoru és nyugdíjas személyek háromnegyede családban, csaknem egyötöde teljesen egyedül, 7 %-a nem családi kötelékben - testvérével, rokonával - él vagy intézeti háztartásban gondozzák. Életkörülményeiket jelentősen befolyásolhatja az is, hogy képesek-e önmaguk ellátására, tudnak-e tovább dolgozni, milyenek a lakáskörülményeik. A 75 éves és idősebb népességnél jelentkezik elsősorban az a porbléma, hogy önmaguk ellátására már egyre kevésbé képesek. A nyugdij mellett munkát vállalók közül általában a magasabban kvalifikált személyek azok, akik nyugdíjazásukat követően még tovább dolgoznak. Több mint 400 ezer azoknak a száma, akik nyugdíj mellett jelenleg is dolgoznak és közel 30 ezren mondták magukról, hogy a jövőben munkát kívánnak vállalni. A nyugdíj 7