Az 1984. évi mikrocenzus adatai (1985)

I. ÖSSZEFOGLALÓ

mellett dolgozók számának növekedésével párhuzamosan a nyugdijas kor elérése után ma már sokkal kevesebben dolgoznak mint korábban. A dolgozók nagy része tehát ha eléri a nyugdíjkorhatárt, kéri nyugdíjaztatását. A nyugdij mellett dolgozók közel fele a nyugdíjazása előtti munkáltatónál, kétötöde azonos munkakörben tevékenykedik. Ma Magyarországon a lakásállomány 19 %-ában /67 5 ezer lakásban/ csak 60 éven felüli személyek élnek. Az általuk lakott lakások 40 %-a egyszobás, fele kétszobás. - A háztartások nagyságának csökkenése az elmúlt években is folytatódott, a háztartások száma mérsékelten nőtt, a bennük élő személyek száma pedig egy árnyalattal csökkent. A háztartások túlnyomó többségében változatlanul egy család él, de jelentősen nőtt azoknak a háztartásoknak a száma, ahol csupán egy személy él. - Az átlagos családnagyság több évtizede tartó csökkenése tovább folytatódott, bár a csökkenés mérséklődött. A családnagyság változása összefügg a családösszetétel és a gyermekek számának alakulásával. Valamivel csökkent a házaspárból álló családok aránya és emelkedett az olyan családoké, amelyekben csak az egyik szülő - az apa vagy az anya - él együtt gyermekével. Tovább növekedett a gyermek nélkül élő családok száma is. - Az ország lakásállománya 3 millió 774 ezer lakás volt, számuk öt év alatt 231 ezerrel, 6,5 %-kal emelkedett. Az épitési ütem kisebb volt mint korábban, de jelentősen csökkent a lakás megszűnések száma is, ezért az évi növekedés egy árnyalattal magasabb, mint az 1970-es években volt. Az ismert lakásproblémák mellett változatlanul tart a nem lakott lakások számának növekedése, ez főleg a tanyák és aprófalvak elnéptelenedésével függ össze. A lakásállomány növekedése nagyobb részben a személyi tulajdonu lakásoknál jelentkezik. A lakások szobaszáma és alapterülete az elmúlt öt év alatt tovább nőtt. Első izben fordul elő, hogy a három- és többszobás lakások száma és aránya meghaladja az egyszobásokét. A lakások átlagos alapterülete 6 m^-rel nőtt. A lakásállomány egynegyede 80 m2, vagy annál nagyobb alapterületű. Ezeknek megfelelően lényegesen kedvezőbbek a laksürüségi mutatók, de közben nem szabad megfeleldkezni arról, hogy még ma is 1 millió 650 ezer fő él magas laksürüségü lakásokban. Az ország lakásainak háromnegyed része személyi tulajdonban van, ezek egyharmada legalább háromszobás. A főbérleti jogcimen használt lakások között viszont a három- és többszobás lakások aránya a 15 %-ot sem éri el. Javult a lakások közmü-ellátottsága, egyéb felszereltsége és komfortossága. A lakások közel 30 %-a összkomfortos, de egyharmad részük ma is komfort nélküli, ezek többsége a községekben található. Tájékozódtunk a lakásokban élő háztartások, családok lakásváltoztatási terveiről, szándékairól is. Félmillió lakásban élnek olyan háztartások, személyek, akik lakáskörülményeiken változtatni kivánnak. - Megkérdeztük a 6 éves és idősebb népességet arról, hogy hogyan itéli meg egészségi állapotát. Ez a saját vélemény nyilvánvalóan kisebb-nagyobb mértékben eltér az orvosi szakvéleménytől. Az egyén ilyen irányú szubjektiv érzése azonban jelentősen befolyásolja a társadalmi közérzetet, ezért talán érdemes számot adni róla. A népesség több mint kétharmada átlagosnak, 13 %-a átlagosnál jobbnak és 19 %-a annál rosszabbnak itéli meg egészségi állapotát, utóbbiak nagy része az idősebb korosztályokból került ki. A férfiak között több, aki az átlagosnál jobbnak véli egészségi állapotát és közöttük kevesebb, aki azt mondta, hogy az utóbbi időben volt három hónapnál hosszabban tartó betegsége. Mindez nem kapcsolódik harmonikusan ahhoz a tényhez, hogy a nők átlagos életkora magasabb mint a férfiaké. Az életkor előrehaladtával természetszerűleg növekszik azoknak a száma, akik az átlagosnál 8