Az 1984. évi mikrocenzus adatai (1985)

I. ÖSSZEFOGLALÓ

aránya, mint ahol két szülő neveli a gyermeket /ezek az anyák a jövedelmet nem tudják nélkülözni, a jövedelemkiesést nehezen tudják pótolni/. A magasabban kvalifikáltak közül többen keresnek olyan megoldást, hogy hivatásukat folytathassák. A diplomás anyáknak csupán 19 %-a gondoskodik napközben is gyermeke ellátásról, ugyanez az arány a 8. osztálynál alacsonyabb végzettségűeknél 46 %. - A népesség iskolázottsági szintje tovább emelkedett, a tanköteles korból kilépők 95-96 %-a végezte el az általános iskola 8. osztályát. A 18 éves és idősebb népesség több .mint egynegyede befejezett középiskolai végzettséggel rendelkezik. A férfiak javára korábban mutatkozó eltérés csaknem kiegyenlítődött. Jelenleg a 25 évesnél idősebb népesség 8 %-a diplomás. Minden tizedik férfi és minden tizenhetedik nő felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A fiatalabb korosztályokban ma már magasabb a dipolomás nők száma, mint a férfiaké. A közel 600 ezres diplomás létszám ugy alakult ki, hogy öt év alatt számuk lOO ezerrel emelkedett. A felsőoktatáson belül az 1960-as évtizedben végrehajtott szervezeti változások következtében ma már a diplomásoknak valamivel kevesebb mint fele /48 %/ rendelkezik egyetemi végzettséggel. Mérsékelten, de folytatódott a pedagógus és jogász pálya elnőiesedése, tovább nőtt a műszaki pályákon a férfitöbblet. A kevésbé iskolázott korosztályok folyamatos inaktiv keresővé válása következtében tovább csökkent az általános iskola 8 osztályánál alacsonyabb végzettségű aktiv keresők aránya, ugyanakkor a közép- és felsőfokú végzettségűeké nőtt. A szellemi tevékenységet folytató aktiv kereső diplomások 29 %-a vezető, irányitó beosztásban dolgozik. A férfiak közel kétötöde, a nők közül minden hetedik vezető, irányitó beosztású. Az aktiv kereső diplomások 71 %-a folytat képzettségének megfelelő foglalkozást, saját megitélés szerint ez az arány jóval nagyobb, meghaladja a 90 %-ot. A férfiak - saját megitélésük szerint - alacsonyabbra értékelik diplomájuk hasznosításának mértékét mint a nők. - A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele az elmúlt öt évben mérsékelten tovább módosult. Az aktiv keresők népességen belüli arányának csökkenő tendenciája folytatódott, az inaktiv keresők aránya tovább növekedett az eltartottak száma némileg visszaesett. Az aktiv keresők száma főleg a férfiak körében csökkent. Ma már az aktiv keresők között a nők részaránya 44 %. A munkaképes korú népesség foglalkoztatottsági szintje 1980 óta érdemben nem módosult, a munkavállalási korú férfiak foglalkoztatottsága már évtizedek óta teljesnek mondható. A nők korábban /az 1960-as években/ még jelentős munkaerő-tartalékot jelentettek, de azóta körükben is megvalósult a csaknem teljes foglalkoztatottság. - Az aktiv keresők főbb ágazati és foglalkozási összetételét tekintve nagyrészt folytatódtak az előző évtizedben kialakult tendenciák, de némely vonatkozásban újszerű folyamatok is jelentkeztek. Az iparban és az épitőiparban dolgozó aktiv keresők száma tovább csökkent, de az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat a közlekedés, posta és távközlés, valamint a vízgazdálkodás területén dolgozók létszáma is, ahol az előző évtizedben folyamatos volt a növekedés. A kereskedelem létszáma némileg gyarapodott, a növekedés üteme azonban mérséklődött. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás területén dolgozó aktiv keresők számának csökkenése lelassult, miközben a melléküzemágak szerepének fokozódása folytán jelentős ágazaton belüli átrétegződés ment végbe. Az életmód, az életkörülmények változásának hatására a nem anyagi /szolgáltatás jellegű/ ágakban dolgozók száma és aránya tovább növekedett. 6