Lakásváltoztatási szándékok, lakáskörülmények az 1984. évi mikrocenzus alapján (1986)

I. ÖSSZEFOGLALÓ

Az ország lakásállományának mintegy 16 %-a van a lakótelepeken, a lakást változtatni kivánó családoknak viszont majdnem 25 %-a él itt. A lakótelepekről elköltözni szándékozó családok 11 %-a önálló lakást igényel, 68 %-a a lakás nagyságával elégedetlen. Ezek 45 %-a lakáscserével, 16 %-a tanácsi, szolgálati kiutalással, 2 7 %-a uj lakás épitésével, illetve vásárlásával tervezi lakáskörülményeinek megváltoztatását. A változtatást tervező családok között főleg a csak fiatalkorú, vagy a fiatalkorúakkal együttélő, több generációs lakásokban kivánnak körülményeiken változtatni, elsősorban más lakásba történő költözéssel. E fiatalok közül a más lakásra igényt tartók mintegy 30 %-a tanácsi /szolgálati/ lakáskiutalásra vár, a lakásépítéssel vagy vásárlással elképzelt megoldás pedig meghaladja a 40 %-ot. — 1980. január 1-től 1984. októberéig az ország lakásállományának 44 %-ában, 1 millió 564 ezer lakásban fejeztek be épitő-, szerelőipari munkát. E munkálatok az esetek több mint háromnegyed részében - a felujitások, a karbantartások révén - a lakások állagának megőrzését, a rendeltetésszerű használat lehetőségét biztosították. A 310 ezer lakásban /17 %/ elvégzett munkák általában a közmüvek bevezetését, á korszerűbb fűtési, tisztálkodási és más egészségügyi stb. berendezések felszerelését jelentették, igy a komfortfokozat is kedvezőbbé vált. A befejezett épitő-, szerelőipari tevékenységek mintegy 7 %-a - 122 ezer lakásban - lakásbővítést, illetőleg egyes helyiségek rendeltetésének megváltoztatását jelentette. Összességében az öt év alatt, a meglevő lakásállomány helyiségszáma közel 2 170 ezerrel, alapterülete több mint 1 millió 900 ezer m -rel növekedett. Ezen belül 2 a szobák szama 6 4 ezerrel, együttes alapterületük több mint 1 millió m -rel - átlago2 san 16 ín -es szobakkal - nőtt. Tulajdonjellegüket tekintve, legnagyobb részben a személyi tulajdonu, családi ház jellegű lakások szobaszáma és alapterülete emelkedett. Az utóbbi öt esztendőben a lakások korszerűsítésében - éppúgy, mint az ujak épitésében - az állampolgárok anyagi hozzájárulása nagyobb mértékű volt, mint az állami támogatás. A vezetékes vízellátásnál, a hálózati viz bevezetésénél, valamint a házi szennyvízelvezetés létesítésénél is több mint háromnegyed részben a lakosság biztosította az anyagi fedezetet. Az állami hozzájárulás mértéke legnagyobb a fütés-korszerüsitéseknél, illetve ezzel részben összefüggésben, a melegviz- és a vezetékes gázellátás fejlesztésénél volt. A tanácsi bérlakások országos aránya mintegy 22 %, ugyanakkor a korszerűsített lakásokon belül ez alig 13 %. Ezek 5 7 %-ában a fűtést, illetve 38 %-ában a melegviz-ellátást korszerűsítették. A többi közműellátással, korszerűsítéssel kapcsolatos munkánál a tanácsi lakások aránya rendkivül alacsony volt. A legkedvezőbb felszereltségü budapesti lakásállományban a korszerűsített lakások száma a 40 ezret sem éri el; ez a lakások 5 %-a. Az ország többi városában, 101 ezer lakásban - a lakásállomány közel 8 %-ában - fejeztek be valamilyen korszerűsítési munkát 1980 óta. Ilyen jellegű munkákat a községek lakásállományának 11 %-ánál végeztek. A lakások felújításánál jelentős mértékű volt az állami erőforrások igénybevétele. Számottevő volt az állami hozzájárulás a teljes felújításoknál, a gáz- és villanyvezetékek, -szerelvények és -készülékek teljes cseréjénél is. 8