Lakásváltoztatási szándékok, lakáskörülmények az 1984. évi mikrocenzus alapján (1986)

I. ÖSSZEFOGLALÓ

A háztartások korösszetételét alapul véve a felujitások aránya alacsony volt azokban a lakásokban, ahol kizárólag öcregkoruak laktak, vagy öregkoruak más korosztályokba tartozókkal éltek együtt. — 1984-ben - a népesség jelenleg tulajdonosi jogcimen használt lakásán kivül mintegy 450 ezer különböző tipusu ingatlan volt a lakosság családi vagy egyéni tulajdonában . Az ingatlanok 44 %-a lakóház épitésére alkalmas lakótelek vagy második lakásingatlan volt. Az ingatlantulajdonok nagyobbik hányadát képező 83 ezer üdülőtelek, illetve a közel 170 ezer üdülőegység - mintegy háromnegyed részben - csak egy család vagy csak egy személy kizárólagos tulajdonában volt. Az üdülőegységek száma az 1980. évi felméréshez képest /amikor számuk 116 ezer volt/ 19 84 végén jelentős mértékben - mintegy 5 3 ezerrel - gyarapodott. — A lakások egyharmadában villany-, 15 %-ában gáz-vizmelegitő, több mint félmillió lakásban /14 %/ távvezeték, közel 50 ezer lakásban épület egyedi kazán biztosítja a melegvízellátást. Az ország lakásainak közel 30 %-ában egyáltalán nincs melegvízellátás . A lakások mintegy ötödében /740 ezer/ ma még semmiféle szennyviz-elvezetés nincs. Ezek 40 %-a egyszobás lakás. Közcsatornával ellátott volt a lakások közül mintegy másfélmillió /41 %/. Közel 90 ezer volt azoknak a lakásoknak a száma, amelyeknek vertföldes szobáiban is alszanak, e lakások 56 %-a egyszobás. A vertföldes szobákban alvók együttes száma még ma is megközelíti a 200 ezret. Mintegy 63 ezer lakás konyháját alvásra is használja majdnem 100 ezer fő, e lakások nagyrésze egyszobás. — Az ország 3 millió 595 ezer lakásából 9 37 ezret, a lakásállomány több mint negyedét bétleti jogcimen használták. A bérbeadott lakások legnagyobb része /780 ezer/ tanácsi bérlakás, mintegy 105 ezer egyéb állami és szövetkezeti tulajdonu és csak mintegy 5 %-a a személyi tulajdonu, bérbeadott lakás. A bérlakások több mint 4 8 %-a Budapesten, negyede a megyeszékhelyeken, 16 %-a a többi városban és mindössze egytizede volt a községekben, 1984-ben. A régi lakbérek 6 4 %-a 100-400 Ft közötti volt az országban és a bérlakások 18 %-ában fizettek 100 Ft-nál kevesebb lakbért 1983 előtt. A 100 Ft alatti lakbért elsősorban a községek bérlakásainak lakói /28 %/, illetve a budapestiek fizettek /21 %/. Az ilyen alacsony lakbérü lakások aránya 1988. julius 1. után már csak 6 % körül lesz és a lakbérek a magasabb kategóriák felé tolódnak el. Mig 1982-ben a bérlakások között a 800 Ft fölötti régi lakbérü lakások aránya az 1 %-ot sem érte el, addig 1988 után a lakások 2 7 %-ának lakói fognak 800 Ft fölötti bért fizetni, sőt mintegy 4 %-uk lakbére várhatóan az 1200 Ft-ot is meghaladja. A mintegy 940 ezer bérlakás legnagyobb részét /5 7 %/ a munkásosztályhoz tartozó háztartások, családok lakják, 37 %-át szellemi foglalkozásúak, ez utóbbiak az országos hányaduknál lényegesen nagyobb arányban, miután az ide tartozó családok nagy része a vámosokban él és általában bérlakásban lakik. A szövetkezeti parasztság a bérlakások alig 3 %-át használja. A munkásosztályhoz tartozók bérlakásainak 87 %-ában 400 Ft-nál kevesebb lakbért fizettek 1982-ben. E kategóriába tartozók 19 88-ra várható hányada már csak 33 % körüli lesz. Mig az 1982-ben 800 Ft-nál magasabb bérű és munkásosztályhoz tartozók 2 Lakásváltoztatás 9