A fővárosi népesség összetételének és lakáshelyzetének főbb jellemzői az 1984. évi mikrocenzus alapján (1985)

Osztály- és rétegtagozódás

Budapesten a 15 évesnél fiatalabb gyermekek 21 %-át az anya, 62 %-át bölcsőde, óvoda, illetve napközi otthon, 5 %-át nagyszülő gondozza, illetve látja el. Az ellátás módjában azonban a gyermekek korcsoportja szerint jelentősek a különbségek. A 0-3 éves korosztály döntő többségét /közel 60 %-át/ az anya gondozza, a 4-6 éves korcsoportba tartozóknak már 85 %-a óvodába jár, a 7-10 évesek háromnegyed része pedig napközis. A 11-14 éves gyermekeknek ugyanakkor csak 45 %-a jár napközibe, 28 %-uk napközben felügyelet nélküli önellátó. A 15 évesnél fiatalabb gyermekeket a fővárosban minden korcsoportban kisebb arányban gondozzák az anyák, mint vidéken. OSZTÁLY- ÉS RÉTEGTAGOZÓDÁS A foglalkozási struktura változása, valamint az aktiv és az inaktiv keresők közötti arányeltolódás a fővárosi háztartások és a népesség társadalmi összetételében is éreztette hatását. Az alapvető osztályok, rétegek közötti mozgás azonban a korábbiaknál mérsékeltebb volt, s a mobilitási folyamtok inkább az egyes osztályok, rétegek belső átrendeződésében jelentkeztek. A gazdasági aktivitás mérséklődésével összhangban a fővárosi háztartásfők között is egyre több az inaktiv kereső. 1984-ben a fővárosi háztartásoknak már több mint 40 %-a tartozott ebbe a kategóriába, 5 százalékponttal nagyobb hányada, mint 5 évvel ezelőtto Azoknak a háztartásoknak az aránya pedig, ahol a háztartásfő aktiv kereső, az 1980. évi 65 %-ról 59 %-ra csökkent. Az aktiv keresők háztartásai közül a munkásosztályhoz tartozók száma és aránya is jelentősen visszaesett, s ez jórészt az iparban és az építőiparban bekövetkezett nagyarányú létszámfogyással hozható összefüggésbe. A szellemi foglalkozású háztartásfők aránya - jóllehet számuk ebben az időszakban már csökkent - tovább emelkedett, s a tsz-ek nem mezőgazdasági részlegeinél foglalkoztatottak számának gyarapodásával, valamint a magánszele tor szerepének fokozódásával összefüggésben - növekedett azoknak a háztartásoknak a részaránya is, ahol a háztartásfő a szövetkezeti parasztsághoz tartozik, illetve kisárutermelő, vagy kiskereskedő. /Ez utóbbiak azonban a fővárosi háztartásoknak jelenleg is csak kis hányadát képezik./ Az inaktiv keresők háztartásainak összetételében a szellemi foglalkozásúak javára következett be eltolódás. A munkásosztályhoz tartozók aránya csökkent, de jelenleg is jóval magasabb, mint az aktiv keresők háztartásai körében. - 21 -