A fővárosi népesség összetételének és lakáshelyzetének főbb jellemzői az 1984. évi mikrocenzus alapján (1985)

Osztály- és rétegtagozódás

A háztartások szániának százalékos megoszlása a háztartásfő osztály- és rétegtagozódása szerint Osztály, réteg Aktiv keresők Inaktiv keresők Osztály, réteg háztartásai Osztály, réteg 1980 1984 1980 1984 Munkásosztályhoz tartozó Szövetkezeti parasztsághoz Szellemi foglalkozású Kisárutermelő, kiskereskedő ÖSSZESEN 51,3 47,7 62,1 58,2 3,1 3,7 1,3 1,4 43,3 44,6 34,0 37,9 2,3 4,0 2,5 2,5 100,0 100,0 100,0 100,0 A főváros teljes népességének társadalmi átrétegződése az előzőekben vázolt, s fő vonalakban az országoshoz hasonló tendenciák szerint alakult. A munkásosztály­hoz tartozó népesség aránya csökkent. A népesség nagyobb hányadát /51 %-át/ azon­ban jelenleg is a munkásosztály képviseli. A szövetkezeti parasztsághoz, a szelle­miek, valamint a kisárutermelők és kiskereskedők rétegéhez tartozók aránya ugyan­akkor növekedett. Budapest társadalmában - a foglalkozási struktura különbözőségéből adódóan ­a szellemi foglalkozásúak rétegét alkotó népesség változatlanul lényegesen nagyobb, a szövetkezeti parasztság pedig jóval kisebb hányadot képvisel, mint az ország egé­szében, valamivel alacsonyabb az országos átlagnál továbbá a munkásosztályhoz tarto­zók részaránya is. A népesség osztály- és rétegtagozódása Osztály, réteg A népesség számának százalékos megoszlása Osztály, réteg Budapesten Országosan Osztály, réteg 1980 1984 Munkásosztály Szövetkezeti parasztság Szellemi foglalko­zású Kisárutermelő, kiske­reskedő ÖSSZESEN 53.6 51,0 56,9 2,7 3,0 14,8 41.7 42,9 25,0 2,0 3,2 3,3 100,0 100,0 100,0 - 22 -

Next

/
Thumbnails
Contents